A Sztv. 66. § (2) bekezdés alapján a mérlegben a pénztár, csekkek értékeként az üzleti év mérlegfordulónapján a pénztárban lévő forintpénzkészlet értékét, a valutakészlet 60. § (2) bekezdése szerint átszámított forintértékét, az elektronikus pénzeszközök értékét, a kapott csekkek értékét kell kimutatni. Úgy tűnik tehát, a mérlegben kimutatott pénztár értékeként szükséges kimutatni az elektronikus pénzeszközök értékét is. A probléma mindaddig csak elméleti és nincs következménye, amíg a vállalkozás nem a kisvállalati adó szerint adózik. KIVA esetén viszont felmerül a kérdés, hogy az adóalapba beleszámít-e az elektronikuspénz-kibocsátók, pl. a BinX számláján lévő egyenleg.

Az adóbevallások a főkönyvi kivonat adataiból készülnek és nem a mérleg adatokból. A BinX vállalkozói számlán levő összeg – mivel arról számlakivonattal rendelkezik a vállalkozás – a főkönyvi kivonatban jellemzően nem a készpénzes pénztár alatt van nyilvántartva. Helyes-e az a gyakorlat, hogy a KIVA adóalap számításánál csak a főkönyvi kivonat szerinti készpénzes pénztárak (forint, valuta) egyenlegét vesszük figyelembe és a BinX vállalkozói számlán levő összeget nem?

Kökényesiné Pintér Ilona, a Saldo Zrt. tanácsadó igazgatója az alábbi választ adta a fenti kérdésre:

„A számviteli törvény (továbbiakban: Sztv.) 3. § (8) bekezdés 12. pontja alapján az elektronikus pénz a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (továbbiakban: Hpt.) meghatározott fogalom. A Hpt. 6. § (1) bekezdés 16. pontja alapján az elektronikus pénz az elektronikus pénz kibocsátójával szembeni követelés által megtestesített, elektronikusan tárolt – ideértve a mágneses tárolást is – összeg, amelyet pénzeszköz átvétele ellenében bocsátanak ki a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott fizetési műveletek teljesítése céljából, és amelyet az elektronikus pénz kibocsátóján kívül más természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó is elfogad.”

A BinX Zrt. a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) felügyelete alatt álló, az MNB

megfelelő tevékenységi engedélyeivel rendelkező elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, mely elektronikus pénz kibocsátásával és az ehhez szorosan kapcsolódó pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásával foglalkozik. Álláspontunk szerint a BinX számlán lévő pénzeszköz megfelel az elektronikus pénzeszköz fogalmának.

Az elektronikus pénzt a Sztv. 31. §-a alapján a pénzeszközök között kell nyilvántartani.

A Sztv. 66. § (2) bekezdése alapján a mérlegben pénztár értékeként az elektronikus pénzeszközök értékét is ki kell kimutatni.

A fentiek alapján véleményünk szerint nem helyes az a gyakorlat, hogy a KIVA adóalap számításánál csak a főkönyvi kivonat szerinti készpénzes pénztárak (forint, valuta) egyenlegét veszik figyelembe. A pénztár értékébe a Sztv. 66. § (2) bekezdés szerinti tételeket kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy nem a készpénzes pénztár alatt szerepel a főkönyvi kivonatban. A BinX számlán lévő pénzt figyelembe kell venni a KIVA adó alapjának meghatározása során, bele kell számítani a pénztár értékébe.”

Ugyanakkor a Meyer & Levinson adótanácsadói szerint nem ilyen egyértelmű a helyzet, mivel a a Katv. 6. § (3) bekezdés c) pontja kizárólag a “pénztár” értékének növekményét nevesíti, nem a beszámoló “Pénztár, csekkek” sorának értékére hivatkozik. A Meyer & Levinson szerint, mivel a jogalkotó a Katv-ben nem a számviteli törvény által gyűjtőfogalomként használt “Pénztár, csekkek” megnevezést használja és nem is paragrafus szinten hivatkozik vissza az Sztv-re, illetve nem kerül említésre az elektronikus pénzeszközök és csekkek kifejezés sem, ebből az következtethető, hogy a jogalkotói szándék csak a házipénztárban lévő készpénz növekményt szankcionálná.

A helyzet tisztázása érdekében a Meyer & Levinson állásfoglalás kéréssel fordult a Pénzügyminisztériumhoz, melynek eredményéről később minket is tájékoztatni fognak.

Gondolj csak bele, hogy egy 30 milliós éves árbevételű vállalkozásban a forgalom 1%-a 300.000 Ft, de egy 300 milliósnál már 3 millió Ft, egy 3 milliárdosban már 30 millió Ft!

Vajon tudsz-e 1%-os pontossággal ösztönösen dönteni?

Ha 300 milliós céged van, és 5%-os pontossággal tudsz dönteni, belegondoltál-e már abba, hogy 15 millió Ft-ot kockáztatsz? Ok, mondhatod, de akkor hogyan és mi alapján hozzak döntéseket? Mai írásomban mutatok pár elrettentő és követendő példát…

PÁLYÁZAT-FETISISZTA VÁLLALKOZÓK

Van egy ügyfelem, aki szerszámgépeket forgalmaz, és nemrég mesélte nekem, hogy a vevői kb. 80%-ban érzés alapján vesznek meg 50-100 millió Ft értékű gépeket. Ebből az 50% pályázatmániás, aki inkább évekig vár a megfelelő pályázatra, majd megvesz egy olyan gépet, amelyre csak 50%-ban van szüksége, miközben ha megvenné azt a gépet, amit 100%-osan ki tud használni, továbbá pénzügyi lízingre, akkor egyrészről simán kitermelné a gép beszerzési költségét mire megjön a pályázat, másrészről sokkal több nyereséget termelne a magasabb kihasználtság miatt.

Nem véletlen, hogy a német gyártó KKV-knál a gépkihasználtság a duplája a magyarokénak, és emiatt a termelékenységük is jóval magasabb, mint magyar társaiké. Egy 300 millió Ft éves árbevétel feletti vállalkozásnál már kritikus a termelékenység, ezen múlik nemcsak a jövője, az innovációs képessége, de az export képessége is, mert alacsony termelékenységgel nem lehet versenyképes a nemzetközi piacon.

SZUPER AKCIÓS AUTÓFLOTTA

A másik példa egy régi ügyfelemnél történt, akik bevásároltak egy „haver autókereskedésben” 25 db 3,5 tonnás furgont, mert éppen nagyon jó akció volt rá. A cégnél volt ugyan egy műszaki ember, aki kézzel-lábbal ágált a furgonok ellen, mert tudta, hogy nem alkalmasak arra, amire megvették (1,5 tonnás teherbírású autókat valójában 3-4 tonnával terhelték), de senki nem hallgatott rá. A több milliárdos vállalkozás vezetője életében nem hallott még a TCO-ról (Total Cost of Ownership, magyarul teljes élettartam költség), ezért nem is gondolkodott abban, hogy összeszámolja a tervezett 5 év használat (ennyi időre lízingelték) alatt felmerülő összes költséget, beleértve még a használtkori értékvesztést is.

Ha a teljes élettartam költségét nézzük egy 3,5 tonnás furgonnak, akkor meg tudunk spórolni akciós vásárlás esetén 500e Ft-ot, viszont a nem megfelelő típus megvétele esetén milliókat bukhatunk. Ez történt ebben az esetben is, az autók nem bírták a kb. 1,5-2 tonnás túlterhelést, ezért 1 év után leégett kuplung, meghajlott alváz, 3 év után teljes műszaki totálkár lett az eredmény, miközben 5 évre volt a flotta lízingelve!

Évente 10 milliókat buktak az üzleten a finanszírozás végéig (az-az 5 évig), nem számolva a sok forgalom kiesést a menet közben lerobbant autók, ezért a késve késve leszállított áruk miatt.

MULTI ÜGYFELET KIRÚGÓ PÉKSÉG PÉLDÁJA

Ez a történet egy kb. 700 millió Ft forgalmú pékségről szól, amely tulajdonosai jó magyar vállalkozó módjára cashflowból menedzselték cégüket, az az, ha a hó végén minden költséget (benne a saját családit is) ki tudták fizetni, akkor minden rendben volt. Azt sem tudták pontosan, hogy havonta mennyi a bevételük és a kiadásuk, és igazából nem is érdekelte őket mindaddig, amíg jól ment a szekér. De egyszer csak eljutottak oda, hogy a munkatársaknak félig bejelentve is 30%-al kevesebb bért fizettek, mint a piaci átlag, és már a tulajdonosoknak sem volt profitja, magyarul „technikai” csődhelyzetbe kerültek. 

Ekkor jöttem én, és elkezdtem először is összeszedni, majd elemezni a számokat (több szoftverből és Excel táblából kellett manuálisan kibányászni és konszolidálni őket). Ekkor derült ki, hogy:

• a naponta gyártott 500 termékből 250 hozza az éves árbevétel 3,4%-át,
• a vevők 66%-a hozza az éves árbevétel 2,7%-át,
• a csak pufferként tartott saját boltokban adják el a magas árrésű termékek 75%-át,
• és még sorolhatnám tovább, mit találtam

Első lépésként azt javasoltam, hogy mint a süllyedő hőlégballonból dobjuk ki a ballasztot. A termékek leépítése még ahogy ment, de a veszteséges vevőktől való megszabadulás annál nehezebben, kb. 1 év napi birkózás volt az alapító tulajdonossal. 1 év után azonban elérkeztünk oda, hogy a pénzügyi rendszert felfejlesztettük olyan szintre, ahol kiderült, hogy az évente 100 milliós értékben rendelő multi ügyfél számára is “caritas” tevékenységet végeznek, vagyis veszteségesen gyártanak neki!

Meglepetésemre mertek árat emelni, sőt, állni a sarat, amikor az ügyfél az elmenetelével fenyegetőzött és végül el is ment! 6 hónap múlva azonban visszajött, és szó nélkül megfizette azt az árat, amit kértek. Körülnézve a piacon rájött, hogy ilyen minőséget ennyiért nem kap mástól. 

Második lépésként pedig 30% áremelést javasoltam, amit 7 kisebb lépésben 3 év alatt meg is tettek. Ma már ezt a pékséget alkalmazott ügyvezető vezeti, patyolatfehér pénzügyileg, a dolgozóinak piaci bért tud fizetni és még a tulajdonosoknak is marad tisztességes mennyiségű osztalék. Eközben az utóbbi 10 évben a magyar pékségek nagyobb része megszűnt!

A JÖVŐ MÁR ITT VAN: MESTERSÉGES INTELLIGENCIA ALAPÚ ELŐREJELZÉS

Románia egyik legnagyobb cégcsoportja az Ana Holding kipróbálta a Dyntell (egy debreceni szoftvercég) adatelemző rendszerét és odavannak a prediktív analitikáért, magyarul előrejelzésért! A cégcsoporton belül konkrétan az Ana Pan sütőüzem sütikkel és péksüteményekkel látja el a cégcsoport szállodáit, illetve sok saját tulajdonú pékséget és cukrászdát. Az Ana Pan szolgáltatja a Dyntellnek az adatokat a vállalatirányítási rendszeréből, a Dyntell csapat pedig előrejelzéseket küld nekik hetente, üzletekre bontva.

Miután aláírták a titoktartásit és megkapták az adatokat, elkezdték felderíteni, vajon mitől függhet a péksütemények fogyása Bukarestben és környékén: tehát összefüggéseket kerestek. A hét napjai mindig beszédesek, hiszen hétfőnként biztosan más vásárlási mintázatok vannak, mint szombatonként. Az időjárás és hőmérséklet ellenben nem bizonyultak olyan tényezőnek, amelyek hatással lennének a kifli fogyasztásra.

Triviális, de az iskolai szünetek, valamint egy hagyományosan ortodox keresztény területen a böjti időszakok komoly hatást gyakorolnak, és ezeken kívül számos egyéb faktort is találtak, amelyek így vagy úgy befolyásolták az egyes sütödei termékek vásárlását.

Az Ana Pan-nak azért fontos a jó előrejelzés, mert így éppen annyi terméket tudnak gyártani, amennyire igény van az adott boltban – ha többet gyártanának, akkor a meg nem vásárolt termékek kárba vesznek (visszáru), ha kevesebbet, akkor profitot hagynak az asztalon. Jelenleg éves szinten kb. 200 millió Ft-al többet takarítanak meg az ember által végzett előrejelzéshez képest, pedig még csak ~86%-os pontosságal tudják előrejelezni a másnapi fogyást. De a tanuló algoritmus révén egy egyre pontosabbá fog válni.

Jusson tehát eszedbe, amikor betérsz a sarki boltba kifliért, veszel egy papírtasakot és elkezded szedegetni a kifliket, hogy az Ana Pan-nál már pontosan tudják, hogy beleteszed-e azt az ötödik kiflit a tasakba vagy inkább zsömlét veszel helyette!

ADATELEMZÉS ALAPÚ DÖNTÉSHOZÁS VAGY VAKREPÜLÉS?

A román pékség sztorija pontosan megmutatja, hogy hol a tart a világ élvonala az adatelemzés alapú döntéshozásban (másnéven adatvezérelt döntéshozás), miközben a kisvállalkozók többsége még mindig érzésre vesz százmilliós gépeket, és csodálkozik, hogy képtelen kifehéríteni anyagilag a cégét, sőt, még a piaci piaci béreket sem tudja megfizetni, de erről már írtam egy részletes cikket.

Tudomásul kell venni, hogy már egy 300 milliós vállalkozásban is rengeteg pénzt veszítesz, ha érzésre hozod a döntéseidet, és nem tudod részletesen elemezni pl. a vevőket és a vásárlásaikat:

• ki, milyen kulcsszóra kereste fel a weboldalatokat?
• kik az ideális vevők, akiket kiemelten kell kezelni és miről lehet őket már korán felismerni?
• kik azok, akiknek még ajánlatot adni sem szabad, mert leszívják a véreteket, és miről lehet őket már korán felismerni?
• ki ,mikor, és mit vett, mit nem vett?
• mennyi ügyfélmegkeresés kell naponta/hetente/havonta ahhoz, hogy a megfelelő profitot termeljen a céged?
• mennyi ajánlatból mennyi megrendelés lesz (ajánlati konverzió)?
• ráadásul ismerni kellene, hogy egy ajánlatból mennyi idő alatt lesz megrendelés, hogy már a pénzügyi likviditásodat is előre tudd,
• mely üzletágak, vevőcsoportok és termékcsoportok nyereségesek és melyek veszteségesek?

És első lépésben ne is akarj mesterséges intelligenciát használni, a Excel táblázatkezelővel kell mélyebb barátságot kötni. Ahogy a repülésben is a pilóták nem a Boeing 747-essel kezdik a tanulást, hanem egy utasszállító pilótának is először egy kisgépre kell megszerezni a jogosítványt, ugyanígy neked cégvezetőként az Excellel kell jó barátságban lenni már a vállalkozásod indulásától és megtanulni a kontrolling alapjait is.

MI AZ A KONTROLLING?

Egy vállalkozáson belül a kontrolling dolga különböző pénzügyi kimutatásokkal segítenie a cégvezetést a megfelelő döntések meghozatalában. Ezt úgy éri el, hogy a kontrolling segít kategorizálni a bevételeket és a kiadásokat. Ennek segítségével nem csak három számot lát (bevétel, költség, eredmény), hanem ezeket láthatja pl. tevékenységek, üzletágak, ügyfelek, szolgáltatás/termékkategóriák szintjén.

Például a legtöbb klíma szereléssel foglalkozó vállalkozás vezetője nem tudja, hogy valójában három üzletága is van (kereskedelem, projektek, karbantartás), amelyeknek más-más költségei és megtérülése van, nem beszélve a három tevékenység egymást erősítő összefüggéseiről! 

Már 50 milliós éves bevétel felett érdemes – de 300 millió felett létkérdés – látni vállalkozásod egyes tevékenységeinek különböző költségeit, azok mértékét. Enélkül nem látod azt, hogy a termékek és szolgáltatások önköltségén felül mekkora árrést kell még kitermelni, hogy egyáltalán nullán legyen a vállalkozásod.

Másképp fogalmazva elérje a fedezeti pontot.

Második rendkívül fontos feladata a kontrollingnak, hogy támogassa a korrekt árképzést. Igen, már árképzéskor eldőlhet, hogy a vállalkozásod nyereséges lesz-e, vagy veszteséges. Ha nincs árképzés kalkuláció a cégedben, csak érzésből áraztok (pl. kereskedő cégekben hány %-ot tesznek rá a beszerzési árra), akkor nagy eséllyel sokkal kevesebbet kerestek, mint precíz árazás esetén! 

Egy szóval a kontrolling segít a termékek, szolgáltatások vagy projektek megfelelő árazásának kialakításában. Figyel arra, hogy az ár minden költséget a megfelelő mértékben tartalmazzon, majd azon felül akkora nyereséget is, amelyet a cég tulajdonosa szeretne elérni.

Egy milliárdos vállalkozás vezetőjeként, ha nem tudod pontosan értékesítési csatornánként, főbb termékcsoportonként az önköltséget, akkor vakon repülsz! 

De már egy 100 milliós kisvállalkozás is komoly vagyont tárol a készleteiben, ezért érdemes tisztában lenni a készletekben lévő termékek elértéktelenedéséről (a készletezés költségei hány hónap alatt emésztik fel az árrést?), és még sorolhatnám mennyi mindent tudnia kellene egy cégvezetőnek napra pontosan. Nem rakétatudományról beszélek, mert a pénzügyi elemzés egy eléggé széleskörűen ismert dolog, multicég nem létezik nélküle, így szakember is bőven van a piacon.

Mindig lehet szidni a multikat, hogy milyen állami támogatásokat kapnak, meg hány 10 év előnyük van, de sajnos azt látom, hogy a magyar kisvállalkozások fejlődésének akadályai 90%-ban a tulajdonosaik fejében vannak! Egyszerűen nincs igényük professzionális cégvezetésre, profi kontrollingra, és csodálkoznak, hogy esélyük sincs a multik ellen, bezzeg az ország gázszerelőjét azt tudják szidni.

Pedig ma már minden tudás rendelkezésre áll, hogy cégvezetőként a döntéseidet ne 80-90%-ban hozd ösztönösen, érzésből, hanem csak 30%-ban. Nem arról beszélek, hogy nem jó az ösztönös cégvezetés, hanem arról, ha nagyrészt ösztönösen vezeted a vállalkozásodat az nem jó. Adatelemzés nélkül egyszerűen képtelenség olyan termelékenységet elérned, amely révén pénzügyileg ki tudod fehéríteni a vállalkozásodat és meg tudod fizetni a piaci munkabéreket.

HOL KEZDJEM?

Ehhez pedig az első lépés, hogy a vállalkozásodnak legyen egy ügyviteli szoftvere (számlázás, készletkezelés, munkalapok, stb.), egy CRM rendszere (Customer Relationship Management, magyarul ügyfélkapcsolatkezelő) és egy Cashbookja, amely révén naprakész online kapcsolatban lehetsz a könyvelővel. Ekkor minden fontos tranzakció egy rendszerben kerül nyilvántartásra, amely adatokat első lépésben egy Excel táblázat segítségével lehet elemezni, később pedig komolyabb elemző szoftvert tudsz használni (akár mesterséges intelligencia alapút), mint pl. Microsoft Power BI.

De a mesterséges intelligencia számára struktúrált adatok és nagyon nagyon sok adat szükséges, ezt pedig a 3 fenti rendszer tudja szolgáltatni több évnyi működés/adatgyűjtés után.

Ha már ott tart a vállalkozásod, hogy eléritek az 1 milliárdos éves árbevételt, akkor a következő szintre lehet lépni, az ügyviteli szoftvert és a Cashbookot le lehet cserélni vállalatirányítási rendszerre (a CRM-et nem, mert a vállalatirányítási rendszerek beépített CRM-je csak CRM-nek van csúfolva), és a könyvelőnek is a vállalatirányítási rendszerben kell távoli eléréssel dolgoznia, de ennek beruházási költsége már tízmilliókra rúghat (20-nál kezdődik…), így nem éri meg túl korán belevágni.

Szóval az első lépés az adatvezérelt döntések felé egy jó ügyviteli szoftver, egy CRM rendszer és a Cashbook.

• stratégiából, 
• marketingből, 
• termelékenységből, 
• HR-ből, 
• pénzügyekből,

és még ki tudja miből, hogy olyan sikeres lehessen, mint akárcsak 5-10 éve.

4 fő problémakört látok, amelyekre érdemes kiemelten felkészülnöd

Ami már jól látszik, hogy az emelkedő energiaárak sok iparágba begyűrűztek, és alaposan felforgatták őket. A Covid odavágott a nemzetközi ellátási láncoknak, az emelkedő energiárak és az európai uniós szankciók pedig gondoskodtak olyan inflációról, amire csak az én és nálam idősebb generációk emlékeznek a 90-es évek elejéről. Akkor éves 30% feletti infláció volt, évekig!

Ez az ötödik válság, amit vállalkozónként rövid életem során megélek, ezért sajnos egyre jobban látom, hogyan lehet kivédeni, vagy a hatásait a lehető legjobban tompítani, magyarul válságálló vállalkozást építeni. Legalábbis egy szűk kisebbségnek, mert a vállalkozások többsége, tipikusan a helyhez kötött kis családi vállalkozások (pl. egy sarki élelmiszerbolt) nem nagyon fognak tudni sok mindent csinálni az áremelések és a munkatársaik jobb megbecsülése mellett!

De egy olyan vállalkozás, amely terméke, szolgáltatása a világon szinte bárhol eladható (vagy azzá tehető), csak megfelelő csapat, háttér, tőke kell hozzá, annak azért nagyon komoly lehetőségei vannak a most eldurvuló recesszió kivédésére, csak cégvezetői tudásban kell hozzá felnőnie.

A 90-es években ugyanis bőven elég volt a szorgalom és a lehetőségek megragadása a sikerhez, ma a szorgalom sajnos az éhenhaláshoz is kevés. A vállalkozói sikerhez ma már komoly cégvezetői tudásra és stratégiai tudatosságra van szükség. De lássuk akkor ezt a 4 kulcsterületet, ahol semmire nem lesz elég az, ami az elmúlt 20 évben működött:

1. A munkaerőhiány

Egyre több iparágban már nem azon múlik a cég fejlődése, hogy milyen ügyesen tudnak új vevőket és megrendeléseket szerezni, hanem azon, hogy milyen ügyesen tudnak új munkatársakat szerezni és a jókat megtartani. Pl. a klímaszerelő cégeknél ez már 2019-ben, a covid előtt is így volt, de az építőiparban már kb. minden szakterület esetén általános.

A szoftvercégeknél meg kb. 2005 óta nem újdonság, csak náluk is egyre újabb és újabb szintre emelkedik. Újraválasztott kormányunkat lehet szeretni és lehet utálni, de az a stratégia, hogy a Covid-ot ne segélyekkel, hanem a gazdaság, különösen az export erősítésével védjék jól láthatóan működött, és emiatt csúcson van a foglalkoztatottság, soha ilyen arányban nem dolgoztak még Magyarországon.

Ha nem hiszel a KSH statisztikákban, az a te dolgod, de a Profession.hu eléggé független, piaci alapon működő és reprezentatívan mutatja, hogy mi a helyzet a munkaerőpiacon:

• 2009-ben 2.500 álláshirdetés volt a csúcs a Profession.hu-n!
• 2014-ben már 10.000, és ekkor kezdődtek a gondok, már nem úgy működtek az álláshirdetések, mint korábban,
• 2020-ban a Covid előtt 16.000 volt a csúcs,
• 2021 áprilisban, a 2. lezárásnál 9.000-re csökkent, de
• 2021 júniusában a lezárás feloldása után 6 héttel már 18.000 álláshirdetés volt,
• 2022 májusában elértük a 30.000-t!
• 2023 májusában pedig ~17.000-nél tartunk.

Szóval tényleg igaz, hogy 2010 óta kb. 1 millió új munkahely teremtődött Magyarországon, mert akkor nem lenne ennyi álláshirdetés a Profession.hu-n. Csak a miheztartás végett, nem vagyok habzó szájú Fideszes, de a Profession.hu fizetett márkanagykövete sem, egyszerűen csak rálátok dolgokra és igyekszem a megfelelő következtetéseket levonni, szigorúan ideológia és politika mentesen.

És ezt sok szakmában és iparágban a munkavállalók is érzik, sőt, egyenesen ki is használják, mivel egyre könnyebben és komolyabb fizetésekért tudnak jó munkahelyet találni! Viszont az infláció ezt még tovább fogja erősíteni, ugyanis azok a munkavállalók, akik megtehetik, el fogják érni, hogy inflációkövető legyen a fizetésük!

Szóval az első kihívás, hogy sem az álláshirdetés íráshoz, sem a toborzás-kiválasztáshoz nem elég az a tudás, amivel eddig csináltad. De erről már 2019 nyarán írtam egy cikket, amit nemrég aktualizáltam: https://www.kelko.hu/egy-fekete-oves-allashirdetes-iro-tanacsai-mi-a-sikeres-allashirdetes-titka/

A rossz hír azonban az, hogy a szakszerűbb toborzás sem lesz már elég a munkaerőhiány megoldásához, mert ha nem leszel képes piaci bért fizetni, akkor esélyed sem lesz normális munkavállalókat találni. És akkor el is érkeztünk a következő kihíváshoz.

2. Soha nem látott béremelkedés zajlik

A Magyar Nemzeti Bank 24% körüli inflációt jósolt 2023-ra, szerintem ezt nyugodtan felejtsd el, van az több is (pl. ma egy bevásárlás 2x annyiba kerül bármilyen élelmiszerboltban, mint tavaly)! Ez pedig tovább fogja növelni sok minden mellett a munkabéreket is azokban a munkakörökben, amelyek eddig is hiányszakmának számítottak. Ha a viszont a vállalkozásod eddig sem tudta megfizetni a piaci béreket, akkor nagy sz…ban lesztek!

Mert itt csak egy kérdés maradt:

• Bírni fogod-e a versenyt az egyre emelkedő munkabérekkel?

Ez ügyben még 2018 nyarán írtam egy átfogó cikket Miért nem tudja megfizetni a piaci bért a magyar vállalkozások többsége? címmel, amely arról szól, hogy az alacsony termelékenység a legfőbb probléma a KKV-k többségénél, emiatt nem tudják megfizetni a piaci béreket, és nem a kormány, meg az adók miatt!

Nem akarom magamat fényezni, de ez a cikk 100%-ig aktuális 2023-ban is, sőt az elszabaduló infláció és energiaárak miatt még aktuálisabb. A legfőbb üzenete pedig az, hogy a cégvezetés is egy szakma, amit ha jól akarsz csinálni, akkor meg lehet és kell is tanulnod. Hogyan tudnál felépíteni egy bonyolult ipari épületet, ahol csak az álmennyezetben több tucat technológiai vezeték van (tehát nagyon bonyolult), ha nem értesz hozzá?

Ugyanígy hogyan fogsz tudni felépíteni és irányítani egy olyan vállalkozást, amely túl fogja élni az elkövetkező 3 évet, ha soha nem tanultál cégvezetést, különösen pénzügyeket?

Csak úgy ösztönösen, mint eddig?

Sok sikert hozzá! Üdvözöllek a helyi gokart bajnokságban.

A rossz hírem az, hogy azok, akik fel tudnak nőni a Forma 1 szintjére (nemzetközi piacon is versenyképes céget tudnak felépíteni), azok úgy fognak elhúzni melletted, hogy érteni sem fogod mi történik. 

Arról nem is beszélve, amikor a piacodon egyszer csak megjelenik egy lengyel vagy cseh versenytárs, aki a méretgazdaságossága és a tiédnél sokkal hatékonyabb működése miatt úgy veri le az árakat a piacodon, vagy úgy tud túlreklámozni téged, hogy egyik hónapról a másikra töredékére csökkennek a megrendeléseid! Akkor mi lesz?

3. Marketing és értékesítési csapat

Régen minden könnyebb volt. Ez most nem egy nosztalgikus közhely, sajnos igaz. Hol vannak azok a szép idők, amikor még egy átlagos Jófogás hirdetéssel is találtál jó értékesítőt, akik 150e Ft nettó + jutalékért örömmel jött hozzád dolgozni?

Ma meg 400-500e Ft nettóért is nehéz épkézláb értékesítőt találni!?

Hol vannak azok a szép idők, amikor bármit meghirdettél a Facebookon vagy Google keresőben és a hirdetési költség 20-30-szorosa jött vissza bevételben már az első rendeléseknél?

Van olyan ügyfelem, akik 2020 nyarán még simán elérték a 20-30x-os hirdetési megtérülést a Facebookon, ma pedig sokkal profibb kampányokkal is a 2x-es megtérülésért küzdenek, mint malac a jégen, ha éppen nincs letiltva a hirdetési fiókjuk!

Eközben az USA-ban az egyik leghíresebb online marketing ügynökség és a legnagyobb online marketinges konferenciák szervezője a Digital Marketer már arról cikkezik, hogy eljött az idő, amikor már nem éri meg hirdetni!? Igen, az USA-ban már évekkel ezelőtt is általános volt egy webshopnál, hogy egy új vevő első, második és akár harmadik vásárlása is veszteséges és egy új vevőn csak a negyedik megrendelésétől kezdenek el keresni!

Nem véletlenül annyira jó az amerikai cégek ügyfélszolgálata, mert ők arra vannak beállva, hogy hosszú távon megtartsák a vevőiket.

Eközben 2021-ben a Facebook hirdetési rendszere az Apple egy húzásának köszönhetően stratégiai csapást szenvedett el, egyrészről megszűnt az, hogy érdeklődés alapon leválogattál pár ezres hiperszelektált célközönséget, és akkor nekik már napi 1.000 Ft-os költségből is nagyon hatékonyan lehetett hirdetni és 20-30-szoros megtérüléseket elérni. Ma már 300-500 ezres célközönség és napi 5-10.000 Ft-os költség alatt el sem indulnak a FB hirdetéseid, továbbá a konverziók mérésének sem sok köze van a valósághoz.

Természetesen minden fenti problémára van professzionális megoldás, de a lényeg pont ez: „professzionális”, tehát nem valami huszárvágás-szerű, egyszerű, bárki számára 5 perc alatt alkalmazható, ügyes húzás. Sajnos az online marketingben is vége egy világnak, a vidéki amatőr gokartosok világának, 2023-ban már csak Forma 1-es marketing tudással lehet boldogulni!

Ahogy a Webma digitális marketing ügynökség egy elemzésében jól összefoglalja, hogy mi a legfőbb oka az online/digitális marketing projektek kudarcának?

„Az üzleti döntéshozók általában nincsenek annak a minimálisan szükséges tudásnak sem a birtokában, hogy megalapozott döntést hozzanak egy komplex digitális projektben.

Természetesen még véletlenül sem arról beszélünk, hogy a vállalati döntéshozók képezzék ki magukat online marketing szakértővé – sőt ez a próbálkozás marginális esetben vezet sikerre, viszont legyenek képben azokkal a legfontosabb alapösszefüggésekkel és információkkal, amelyek nélkül lehetetlen sikerre vinni bármilyen online tevékenységet vagy objektíven megítélni annak sikerességét. „

Fel vagy rá készülve?

4. Vége az ösztönös cégvezetés korszakának

Eljött az idő, amikor végre tudomásul kell venni, hogy a vállalkozás, a cégvezetés is egy szakma, amit meg lehet, és meg is kell tanulni. Az egy dolog, hogy eddig elég sok iparágban enélkül is lehetett boldogulni, de 2023-ban nagyon gyorsan rá fogsz jönni, hogy már kevés lesz. Mert az, aki tanul, fejleszti magát, igényes szakmai megoldásokban gondolkodik, ezután is boldogulni fog, jöjjön bármilyen válság vagy nehéz évek.

De aki még ott tart, hogy:

• még mindig olcsón akar felvenni értékesítőket, és félig zsebbe fizetni,
• hogy a titkárnője írja az álláshirdetéseket,
• tud 10 kulcsszót, amire elsőnek kell lenni a „Gugliban”,
• a Facebookon is kell hirdetni, mert valaki azt mondta a szomszédban,
• felhevülten keresi az újabb és újabb pályázatokat, mert „ingyen pénz fetisiszta”,
• munkatársait inkább demotiválja a vezetési hozzá nem értésével, minthogy motiválná,
• pénzügyi döntéseit az alapján hozza, hogy jön-e be elég pénz, de még egy havi bevétel-kiadás kimutatása sincs,
• a könyvelőről azt gondolja, hogy az ő dolga elérni, hogy neki ne kelljen adót fizetnie,

és még vég nélkül sorolhatnám a furcsa elképzeléseket, az hamarosan nagyon nagy bajban lesz, ha már most nincs abban.

Összefoglalva ne várd a csodát, hanem:

1. Tedd a vállalkozásodat messze a magyar átlag felett termelékennyé!
2. Építs ki profi marketing és értékesítési csapatot, továbbá működési rendszert, folyamatokat!
3. Tanuld meg az ehhez szükséges cégvezetői és pénzügyi tudást!

A legfontosabb ebből a négy pontból a 3., mert ezen múlik a többi is. És még egy dolog. Az, hogy elmész pár tréningre (pl. akár hozzám), meg konferenciára, NEM ELÉG!

A cégvezetés a világ legbonyolultabb szakmái között van, ennek elsajátítása folyamatos autodidakta tanulást igényel. Nem kell Bill Gatesnek lenned, aki elmondása szerint napi 1 üzleti könyvet elolvas, de ha évente nem olvasol el legalább 5-10 üzleti könyvet, nem mész el 2-3 tréningre, konferenciákra (az iparágadban külföldre is), akkor az sajnos nem lesz elég a következő években való boldoguláshoz.

A HR PROBLÉMÁK CSAK TÜNETEI MÉLYEBBEN FEKVŐ STRATÉGIAI PROBLÉMÁKNAK

Egyre több az olyan vállalkozás – kicsi és nagy is, ami ebben a cipőben sétál -, ahol 30-50%-al a piaci bér alatt fizetnek, ráadásul nem teljesen legálisan (teljesen fizetés kb. 25-40%-a csak a bejelentett), és a tulajdonosoknak sincs már profitja!!!

Az ilyen cégek leggyakrabban azzal keresnek meg, hogy ki sem látszanak a HR problémákból, mert az alacsony fizetések és a toborzási nehézségek miatt nem tudják az alacsony munkamorálú, problémás dolgozóikat elküldeni, sőt, gyakran már fegyelmezni sem. Azt várják tőlem, hogy vállalkozásfejlesztési szakértőként adjak valamilyen csodaszert, amivel a hr problémák megszüntethetőek, de legalább találjak nekik jó embereket.

A rossz hírem az, hogy itt a HR problémák csak a tünetei valami sokkal mélyebbnek, mert leggyakrabban az egész vállalkozás felépítésével, magával az alapjaival van gond, szaknyelven strukturális és stratégiai problémák vannak!

TUD-E VALAKI A PIACI BÉREKKEL SZEMBEMENNI?

Nincsenek ugyanis csodák. Ahhoz, hogy egy céghez jó munkatársakat találjak, alapvető minimum, hogy a piaci béreket meg tudják fizetni. Hiába magyarázom egy péknek, hogy ez mennyire klassz cég, ha ő bárhol megkeresheti a 400 nettót, akkor 300-ért nem fog eljönni. Ha viszont meg tudom adni neki a 400 nettót, normális mennyiségű munkaóráért (vagyis nem 250-300 óráért), ráadásul teljesen bejelentve, akkor viszont a magyar pékek nagy részének esze ágában sincs külföldre menni ennek a duplájáért sem!

Szerencsénkre.

A gond azonban ott szokott kezdődni, hogy nincs miből megadni a 400 nettót, és akkor abból kell főzni, ami van. Nekem van egy rossz tulajdonságom, egyfajta mérnöki beütés, hogy nem szeretek tüneteket kezelni, hanem a problémák valós, kiváltó okát szeretem megoldani. Hogy megértsük pontosan mi a gond azoknál vállalkozásoknál, amelyek ilyen bajoktól szenvednek, egészen az alapításig, a 80-90-es évekig kell visszamennünk, mert onnan ered a probléma legfőbb oka.

EGY SPECIÁLIS TÖRTÉNELMI IDŐSZAK

Lehet rajta vitatkozni, de a 80-90-es évek egy speciális történelmi időszak volt, ahol sokkal könnyebb volt vállalkozni, mint ma. A 80-as, 90-es években kemény munkával sikeressé lehetett válni, miközben 2023-ban ez gyakran az éhenhaláshoz sem elég. A 80-90-es években rengeteg szakember (kőműves, pék, könyvelő, mérnök, stb.) alapított vállalkozást mindenféle üzleti, vezetési tudás nélkül, de kemény munkával, szorgalommal sikeressé tudtak válni. Na ez az, ami 2023-ban már nem működik, mert ma már:

• tudatos üzleti stratégiával kell rendelkezned,
• meg vezetési,
• vállalatszervezési,
• és marketing tudással,

amiről a 90-es évek vállalkozói a mai napig nem is hallottak! És a számok is sajnos azt mutatják, hogy pont ez a legfőbb problémájuk. A 90-es években, és az EU csatlakozás után kb. 2 évig, 2006-ig, hiánygazdaság volt. Én már a 90-es években vállalkozásfejlesztő voltam, és abban segítettem rengeteg vállalkozásnak, hogy képessé váljanak a piaci igények kiszolgálására. Majd jött az EU csatlakozás, és hirtelen megszűnt a hiány, és el kellett volna kezdeni:

• proaktívan értékesíteni,
• tudatosan célpiacokra specializálódni,
• folyamatokat kialakítani és folyamat hatékonyságot mérni, fejleszteni,

és még sorolhatnám, hogy mi mindent, de a 90-es években alakult vállalkozások nagy részét, főleg a középvállalatokat vitte tovább az évtizedes lendület, nem éreztek túl nagy kényszert a változtatásra.

HÁNY ÉVENTE ÉRDEMES ÚJRAGONDOLNOD A CÉGEDET?

Pedig az USA-ban azt tartják a vállalatfejlesztési szakértők, hogy 5 évente egyébként is újra kell gondolnod a vállalkozásodat az alapjaitól, hiszen annyit változhat a világ 5 év alatt, hogy ami 5 éve még a versenyelőnyöd volt, azzal ma már lehet labdába sem tudsz rúgni. Ez biztosan nem új a sikeres export tevékenységet folytató vállalkozások számára, mert kilépve Nyugat-Európa irányába, valami egészen más versenypályával találják magukat szembe, mint amit itthon megszoktak.

De tovább folytatva az előző gondolatmenetet, még a 2008/2009-es válság sem ösztökélte őket a változtatásra, inkább a mikro- és kisvállalkozások álltak neki:

• online marketinget,
• értékesítést,
• vezetést tanulni,

és közülük szerencsére elég sokan milliárdos sikercéggé nőtték ki magukat. Sőt, a legsikeresebb ügyfeleim (pl. Manna, Számlázz.hu, Buildext, JátékNet.hu) mind 2010-ben vagy utána alakultak! 2015-ben viszont már szinte mindenki észrevette, hogy valami komoly változás van a piacon, de még nem értette, és főleg nem látta, hogy milyen mélyreható lesz, hogy pl. a komplett magyar élelmiszer kiskereskedelmet válságba sodorja.

MI TÖRTÉNT VALÓJÁBAN?

Semmi különös, csak a foglalkoztatottság drasztikusan megnőtt, és a munkaerőpiaci kereslet-kínálat alaposan megváltozott. Az eddig lenézett, kihasznált munkavállalók elkezdtek helyzetbe kerülni, főleg a jók, és beindult értük a verseny, ami viszont felverte az árakat (fizetési igényeket).

Van olyan ügyfelem, ahol 2010 és 2018 között duplájára nőtt a bérköltség, pedig a 150 fős létszám alig változott! És ez még nem a folyamat vége, “a nemzetközi helyzet egyre fokozódik”, ahogy a Tanú című filmben láttuk. Nyugodtan készülj arra, hogy a következő 3 évben 30%-ot biztosan nőnek a bérek, de egyes munkakörökben, iparágakban még ennél is jóval többet!

DE MIBŐL LEHET EZT KITERMELNI? KI LEHET-E EGYÁLTALÁN TERMELNI?

Nyugodtan merem állítani, hogy ki lehet termelni, de ehhez alapjaiban kell újragondolnod a vállalkozásodat, nem elég egy-két huszárvágás. A fő gond az, hogy a 80-90-es évek vállalkozóinak többsége ehhez nem tud eléggé rendszerben gondolkodni, ráadásul már 60-70 éves, és nulla motivációja van egy ekkora cégfejlesztésnek nekiesni, arról nem is beszélve, hogy a koruk miatt már nem értik a piacot, pl. a 20-30 évvel fiatalabb a vevőket, főleg a huszonéveseket!

• Mikor fog egy 60 éves cégtulajdonos Instagram vagy TikTok stratégiában gondolkodni a huszonéves korosztály megnyerése céljából?
• Mikor fogja egy 60 éves, monarchia stílusú kávézó tulajdonosa megérteni, hogy mitől működik a Starbucks?
• Mikor fog egy 60 éves, 30 éven keresztül egykezes irányításhoz szokott cégtulajdonos menedzsmentet építeni a cégében, és valóban átadni az irányítást?
• Mikor fog egy 60 éves cégtulajdonos Lean elveket bevezetni a termelő üzemébe, és felvállalni az ezzel járó konfliktusokat az évtizedek óta ott dolgozó hűséges munkatársaival?
• Mikor fog egy 60 éves cégtulajdonos stratégiaváltás keretében megszabadulni a régi vevői 70%-tól, olyanoktól, akikkel 20-30 éve együtt dolgozik?

És még csak párat vázoltam fel azokból a sokkhelyzetekből, amivel egy alapos átszervezés járhat, de amely nélkül esélytelen elérni akkora árrés- és termelékenységnövekedést, amiből ki lehetne fizetni a piaci béreket! Ráadásul a fiatal korosztály más szempontból is problémás számukra, ugyanis egyre jobban igényli a teljesen bejelentett munkaviszonyt, nem akar „zsebbepénzt”, meg „számlázni” sem.

Ja, és a home office-ról ne is beszéljünk…

MISSION IMPOSSIBLE (LEHETETLEN KÜLDETÉS)?

Pedig meg lehet csinálni akkora változást bármilyen vállalkozásban (amennyiben még hitelképes a cég), hogy az addig nullszaldós, a dolgozóit 30-50%-al a piaci bér alatt fizető (ráadásul nem teljesen bejelentve) vállalkozás ezután teljesen bejelentve fizessen piaci bért, és még vastagon nyereséges is legyen! Meg lehet csinálni, igaz nem 3 hónap, hanem 2-3 év alatt.

Tudom, mert jó pár cégben megcsináltuk már!

Csak példaként egy ügyfelem, egy közel milliárdos forgalmú pékség, ahol 3 év alatt történtek meg a következő változások.

0. Az egész munka egy cégátvilágítással kezdődött, ahol elég alapos számszaki elemzés után kijött, hogy a vevők 75%-át, a termékek 50%-át le kell építeni. Miért is? A vevők 75%-a hozta a forgalom 3,4%-át, a termékek fele a 3,8%-át, viszont a költségeket már nem ilyen arányban generálták! Ez már önmagában sokk volt a tulajdonos számára, hát még a többi javaslatom! Nagyon nehéz megélni azt, hogy amit valaki 30 évig csinált, azt most alaposan felforgassuk, de sajnos a számok nem hazudnak, ha nem teszi meg, akkor 1 év múlva bezárhatja a boltot!

1. Teljesen új üzleti stratégiát kellett kidolgozni, mert több pénzt kifizetni a dolgozóknak csak jelentős áremeléssel lehet elérni. Én 3 év múlva már 50%-al magasabb árakat vizionáltam nekik, amit 3 év alatt 7 lépésben meg is tettek.

Ehhez az olcsóbb termékek irányából el kellett mozdulni a minőségibb irányba, és az olyan vevők irányába, akik hajlandóak 50%-al is többet fizetni a tényleg megbízható a minőségért. A 80-90-es évek vállalkozói generációja még mindig a “jó árak” korszakában él, és nem veszi észre, hogy a piacon megjelent az igény a minőségibb termékekre, amit a vevők egyre nagyobb része hajlandó is megfizetni! Nem mindenki, de elég nagy része ahhoz, amire már érdemes rámozdulni.

Csodák nincsenek, a piac alvégéből, a legárérzékenyebb vevőkből nem igazán tud egy KKV legálisan megélni, mert szembetalálja magát a multikkal (akik a hihetetlen nemzetközi beszerzési volumen, meg a távol keleti gyártás miatt tudnak olcsók lenni), meg az olyan versenytársakkal, akik minden illegális eszközt be is vetnek annak érdekében, hogy így is nyereségesek legyenek.

3. A kereskedelmi struktúrát is teljesen át kellett alakítani, amely részeként a meglévő viszonteladók 75%-át le kellett építeni, mert a forgalom mindössze 3,4%-át hozták, de a költségeknek sokkal nagyobb részét, továbbá egyáltalán nem voltak érdekeltek a minőségi és ezért 50%-al drágább termékek értékesítésében, ők még mindig olcsót akarnak árulni.

Ehhez a pufferként létrehozott saját boltokra kellett koncentrálni, mert itt lehetett megfizettetni a minőséget (a prémium termékek 2/3-át már eleve itt adták el), másrészről itt lehetett annak megfelelően prezentálni is a minőséget, pl. nemzetközi szintű arculattal, márkaépítéssel, igényes kiszolgálással.

5. Ehhez teljesen új, nyugat-európai színvonalú arculat került kialakításra, továbbá új weboldal, új Facebook oldal, új bolti arculat és belsőépítészeti terv,  és teljesen új marketing stratégia.

6. E változások véghezviteléhez felvettünk egy másik cégnél sikeres, prémium bolthálózatot felépítő kiskereskedelmi vezetőt, aki révén behoztuk ezt az addig nem létező tudást a cégbe!

7. A prémium termék gyártáshoz meg kellett szüntetni a termékek felét, egyszerűen túl nagy volt a választék, ami szétaprózta a termelést, és lerontotta a hatékonyságot (a termékek alsó fele hozta a forgalom 3,8 %-át). Ráadásul teljesen újra kellett gondolni mind a termelési technológiát, mind a termelés szervezését a Lean elvei alapján, itt 50%-al többet tudnak ugyanazzal a létszámmal termelni úgy, hogy sokkal kevesebb a túlóra. A túlóra csökkenés kritikus, mert jelentősen növeli a vonzerejét a cégnek, mint munkáltatónak a leendő munkavállalók szemében, és a fluktuációt is szépen csökkenti.

8. Ehhez új technológiai beruházások történtek, mert csodák nincsenek, költséghatékonyan minőséget előállítani nem lehet 20-30 éves gépekkel és technológiával. Ezért írtam korábban, hogy a cég hitelképes kell legyen, mert egy régimódi termelőcéget komoly beruházások nélkül nem lehet átszervezni. Viszont azt is érdemes tudni, hogy csak olyan beruházásokat végeztettünk el az ügyfelünkkel, amelyek 1, max. 2 éven belül megtérülnek! Pl. amiatt is kellett egy technológia váltás, mert ma már a pékek sem szívesen dolgoznak éjszaka, ezért egyre nehezebb munkaerőt esti-hajnali műszakba találni, viszont fagyasztott termékeket nappali műszakban is lehet gyártani.

9. Ehhez új, szakirányú felsőfokú végzettségű termelésvezetők kerültek felvételre, mert a melósból kiemelt vezetőkön túlnőtt a kabát, egyelőre még nem is értik az új rendszert és elvárásokat, nemhogy ők felépítsék és működtessék.

Fontos követelmény, hogy olyan cégeket, ahol „szent tehenek” vannak, vagyis olyan munkatársak (vagy sógor, koma, barát, családtag), akik bármit csinálnak, nem lehet hozzájuk nyúlni, azt el sem vállalom, mert egy komoly cégfejlesztési programot nem lehet végigcsinálni miattuk! Erről lehetne vitát nyitni, de ha egy 500 fős cégben csak egy ilyen elmozdíthatatlan ember van, akkor én azt meghagyom más tanácsadóknak, kínlódjanak csak vele ők…

Rendkívül kemény tanulópénzek árán tanultam meg, hogy már egy db szent tehén is bőven elegendő bármilyen cégfejlesztési projekt megbuktatásához!

Eredmények 3 év után: A cég már képes megfizetni a piaci béreket, ezért talál is megfelelő munkatársakat, és a tulajdosoknak is van megfelelő osztalékuk, pedig a pénzügyek patyolatferhérek. A teljes kiskereskedelmi hálózat új koncepcióra alakításához kell még 1 év, de az első bolt már megmutatta, hogy mit várhatunk az új koncepciótól: 3x-os forgalom és több, mint 10x-es nyereség, de ehhez boltonként 20-30 millió Ft-ot kell beruházni (nem 2-3 milliót, mint korábban tették), amit viszont egy bolt 1 éven belül gond nélkül kitermel!

VÁLLALKOZÁSOK EZREI FOGNAK A KÖVETKEZŐ ÉVEKBEN CSŐDBE MENNI, MEGSZŰNNI

Őszinte leszek, egy ilyen cégátalakítást, stratégiaváltást nagyon kevés vállalkozásnál lehet végigcsinálni, és ennek legfőbb oka maga a cégtulajdonos, aki nem képes megérteni az idők szavát, és rájönni, hogy a túléléshez drasztikus változások kellenek, és gyakran nem is érti már a mai világot. Vagy eleve már annyira öreg, becsülettel végigdolgozta az életét, hogy már nem érez magában sem erőt, sem motivációt egy ekkora projekthez, vagy fel sem fogja, hogy mit is kellene csinálnia, mert sosem volt igazi üzleti szemlélete.

„Elkiskirályoskodott” pár évtizedig a cégében, miközben a világ elment mellette, és 50-60-70 évesen már nem fogja megérteni a people management lényegét, amikor ő egész életében parancsuralmi rendszerben működött. Bármi is az oka, sajnos a munkaerőpiac változásait hajdan sikeres, patinás vállalkozások ezrei nem fogják tudni túlélni….