Cashbook

Mit ér a szakértelmünk, amikor az AI már mindent tud?

Takács Szandra — Tue, 10 Nov 2026 13:42:29 +0000

A mesterséges intelligencia térnyerésével egyre több kommunikáció jelenik meg arról, miként alakítja át az AI az életünket. A technológia megítélése felosztja a közvéleményt; ha szélsőségesen szeretnénk fogalmazni, az egyik tábor szerint átok, mert elveszi a munkánkat, a másik szerint áldás, mert megkönnyíti az életünket.

Ebben a cikkben most az elsődleges reakciók mögé nézünk, és azt vizsgáljuk, mi történik az önértékelésünkkel és a szakmai identitásunkkal, ha egy technológia egyre több feladatban képes leváltani minket. Az automatizáció ugyanis első pillantásra valóban hatékonysági kérdés, ezen túl azonban, lélektani aspektusból vizsgálva hatással van a saját kompetenciánk, felelősségünk és szakmai önállóságunk megélésére is.

Ha az AI is képes rá, valójában mennyit ér az én tudásom?

Úgy gondolom, ez a következő évek egyik legérdekesebb munkapszichológiai felvetése lehet.

Nem kérdés, a technológia leveszi a vállunkról a monoton munkát, hatékonyabbá válunk, és végre azokkal a feladatokkal foglalkozhatunk, amelyekhez valóban szükség van a szakmai tudásunkra. Akkor mégis, miért nem egyöntetűen pozitív az AI megítélése?

A lehetséges válasz a racionalitáson túl, lélektani okokban keresendő.

A legtöbben hosszú évek alatt válunk igazán jóvá valamiben. Tanulunk, gyakorlunk, hibázunk, tapasztalatot szerzünk. Idővel egyre összetettebb problémákat tudunk önállóan megoldani, egyre többen kérik ki a véleményünket, és fokozatosan kialakul bennünk a bizonyosság, hogy értünk ahhoz, amit csinálunk. Ebből épül fel a szakmai önbizalmunk és részben a szakmai identitásunk is.

Amikor valaki azt mondja magáról, hogy jó könyvelő, jó vezető vagy jó villanyszerelő, abban benne vannak az évek során megszerzett képességei, a sikerélményei és a másoktól kapott elismerések is.

Mi történik azonban akkor, ha azoknak a képességeknek egy részét, amelyekre eddig büszkék voltunk, egy gép is képes alkalmazni?

Hova vezet, ha a gép segítségével jobb eredményeket érünk el, mint önállóan, ezért egyre inkább rábízzuk magunkat?

Elképzelhető, hogy idővel egyre bizonytalanabbá válunk abban, hogy megítéljük, mire vagyunk képesek az AI nélkül?

Teljesítmény és szakmai önbizalom paradoxona

Ezt a kérdéskört vizsgálta egy 2026-os, a Scientific Reports tudományos folyóiratban megjelent tanulmány. Arra voltak kíváncsiak, hogyan befolyásolja az AI használatának módja az emberek szakmai önbizalmát és a munkájukhoz fűződő pszichológiai viszonyát.

Vajon megtörténhet, hogy miközben a mesterséges intelligencia hatékonyabbá teszi a munkánkat, mi magunk kevésbé bízunk a saját képességeinkben?

A 269 fővel végzett kísérletben a résztvevőknek munkájukhoz kapcsolódó írásos feladatokat kellett megoldaniuk, kimutatásokat, elemzéseket készítettek. A kutatók véletlenszerűen három csoportba osztották a résztvevőket:

Önálló munkavégzés: AI nélkül készítették el a feladatot.
Passzív AI használat: az AI által készített szöveget változtatás nélkül átvették.
Aktív AI használat: önállóan készítették el a szöveget, majd az AI segítségével továbbfejlesztették.

A kutatók mindhárom csoport esetén ugyanazt a három pszichológiai tényezőt mérték:

Szakmai önbizalom: Mennyire bíznak abban, hogy önállóan is képesek elvégezni a feladatot?
A saját teljesítmény megélése: Mennyire érzik sajátjuknak az elkészült munkát?
A munka értelmének megélése: Mennyire érzik hasznosnak, fontosnak azt, amit csinálnak?

A mérések érdekes eredményt hoztak.

Azok a résztvevők, akik passzívan átvették az AI által előállított munkát, mindhárom vizsgált pszichológiai mutatóban alacsonyabb értéket értek el az önállóan dolgozókhoz képest. A legnagyobb különbség pedig abban mutatkozott meg, hogy mennyire érezték sajátjuknak az elkészült feladatot. Érdekes, hogy ehhez képest az AI-val aktívan együttműködők esetében a saját teljesítményük megélése és a munka értelmének megélése rendkívül közel állt az önállóan dolgozókéhoz.

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy attól függően, milyen szerepet vállalunk a munkafolyamatban, ugyanannak a technológiának eltérő pszichológiai következményei lesznek.

Albert Bandura kanadai-amerikai pszichológus énhatékonyságnak nevezte azt a meggyőződésünket, hogy képesek vagyunk egy adott feladatot vagy helyzetet sikeresen kezelni. Ez a meggyőződés befolyásolja, hogy milyen kihívásokat merünk vállalni, mennyire vagyunk kitartóak, és hogyan reagálunk a felmerülő nehézségekre.

A kompetencia megélése alapvető pszichológiai szükségletünk. Amikor például megoldunk egy nehéz problémát, vagy egy ügyfél kifejezetten a mi segítségünket kéri, vagy amikor a tapasztalatunknak köszönhetően gyorsan felismerünk egy hibát, az mind-mind megerősíti a saját hozzáértésünkbe vetett hitünket. Ha azonban egyre ritkábban van szükségünk a megszerzett képességeink aktív használatára, fokozatosan megfogyatkozhatnak azok a sikerélmények is, amelyekből a szakmai önbizalmunkat merítjük.

Itt érdemes egy pillanatra említést tennünk az AI-val szembeni erős pszichológiai ellenállásról is.

Amikor azt tapasztaljuk, hogy egy kollégánk nehezen fogad el új technológiát, érdemes a helyzetét megérteni. Ha például az illető évtizedeken keresztül azért érezte magát megbecsültnek, mert gyorsan, pontosan és megbízhatóan tudott elvégezni egy feladatot, akkor annak automatizálása a saját értékéről alkotott képét is erősen befolyásolhatja. Vezetőként és kollégaként ezért fontos, hogy a hatékonysági szempontokon túl az emberi oldalt is megértsük. Türelemmel és empátiával segíthetjük egymást abban, hogy a megváltozott körülmények között is felismerjük saját szakmai értékünket.

Természetesen egy technológiával szembeni ellenállás mögött állhatnak megalapozott szakmai aggályok is, de ebben az írásban most a lélektani szempontokra helyezzük a hangsúlyt.

A szakmai önbizalommal már rendelkező kollégák mellett nézzünk meg egy másik nagyon fontos csoport helyzetét is, az utánpótlásét.

Hogy alakul ki egy pályakezdő szakmai önbizalma aktív AI használat mellett?

A mostanáig bevett gyakorlat szerint egy betanuló kolléga általában egyszerűbb feladatokkal kezdett, rutint szerzett, megtanult felismerni összefüggéseket, majd idővel egyre bonyolultabb teendőket oldott meg.

Szakmai tapasztalatának egy része éppen abból épül fel, hogy sokszor elvégezte azokat a feladatokat, amelyeket később már szinte csukott szemmel is meg tudott oldani.

No de mi változik most, hogy ezeknek a kezdő szintű feladatoknak egyre nagyobb részét az AI végzi el? Ha belegondolunk, ez egy pályakezdőnek óriási segítség lehet, mert gyorsabban juthat megfelelő eredményhez, azonnali támogatást kap az ismeretlen helyzetekre és hamarabb kapcsolódhat be összetettebb munkákba.

De mi történik, ha a technológia olyan feladatokat vesz át tőle, amelyek elvégzése a szakértelem kialakulásának fontos állomásai?

Honnan szerzi meg egy kezdő kolléga azt a tapasztalatot, amelyre támaszkodva később észreveszi, ha az AI hibázik?

Milyen alapon tudja ellenőrizni a technológia eredményét, ha bizonyos feladatok megoldásában még nem szerzett önálló gyakorlatot?

Hogyan válik valaki magabiztos szakemberré, ha már pályája elején olyan eszközre támaszkodik, amelynek az eredményeit még nem mindig képes önállóan megítélni?

Milyen hatása van annak, ha egy gyakornok már a pályája elején egy olyan határtalan eszközt kap támogatásul, amivel minden kérdésére azonnal valamilyen válaszra lel?

Ezek egyelőre nyitott kérdések, amelyekre idővel minden szakterületnek meg kell találnia a saját válaszait, hiszen a szakmai felelősség továbbra is az emberé.

Mindez egy további kérdéshez vezet: hogyan változnak a jó szakemberrel szembeni elvárások egy olyan munkakörnyezetben, ahol az AI egyre több feladat elvégzésére képes?

Mitől hatékony egy munkaerő az AI korában?

Attól, hogy mennyi feladatot tud elvégezni?
Attól, hogy milyen gyorsan dolgozik?
A megszerzett tapasztalatától?
Attól, hogy felismeri az összefüggéseket, megfelelő döntéseket hoz, és képes felelősséget vállalni az eredményért?

Mostantól mely képességeink jelentenek valódi értéket a munkaerőpiacon?

Ez a technológiai átalakulás rendkívül messzire nyúló kérdéseket vet fel a vezetők és HR-szakemberek számára is. Számos kérdés vár még megválaszolásra:

Hogyan ismerjük el munkatársaink szakmai teljesítményét, ha egyre több rutinfeladatot technológia végez?
Hogyan biztosítjuk, hogy a tapasztalt kollégák továbbra is értékesnek érezzék önmagukat és a tudásukat?
Hogyan segítjük a kezdőket abban, hogy valódi szakmai kompetenciát szerezzenek egy olyan környezetben, ahol a technológia már számos feladatot képes megoldani helyettük?
Különbséget teszünk-e a munkatársak teljesítményének értékelésekor abban, hogy valaki az AI segítségével dolgozik jól, vagy önállóan is megbízható, minőségi munkát végez?

Összetett, soktényezős kérdések ezek, amelyekre ma még nincsenek maradéktalanul tisztázott válaszaink. Az azonban a napnál világosabb, hogy a technológia fejlődésével az emberi szakértelem fejlesztésének is lépést kell tartania.

Könnyen lehet, hogy a következő évek egyik legfontosabb vezetői kihívása az lesz, hogy megtaláljuk, miként biztosítsuk a szakértővé válás lehetőségét, a szakmai tudás megbecsülését és az önálló döntéshozatal feltételeit. Mert miközben a technológia átalakítja a munkánkat, a munkánk átalakulása bennünket is formál. A feladat tehát egyszerre szakmai, emberi és szervezeti.

… hiszen ahol emberekkel dolgozunk, ott üzlet és pszichológia egymást formálja!

Források:

Lee, E. H., Yin, Y., Jia, N., & Wakslak, C. J. (2026). Relying on AI at work reduces self-efficacy, ownership, and meaning while active collaboration mitigates the effects. Scientific Reports, 16, Article 13583.
Noy és Zhang (2023): Experimental evidence on the productivity effects of generative artificial intelligence, Science.

Kérdezz ott, ahol a bizonylat van: chat a Cashbookban

Kocsis Norbert — Mon, 02 Nov 2026 14:45:59 +0000

Egy kérdés a könyvelő és a vállalkozó között ritkán marad egyetlen üzenet. Elküldöd e-mailben, mellé teszel egy képernyőképet, telefonon pontosítasz, a választ pedig Viberen kapod meg. Két hét múlva már senki sem emlékszik, melyik számláról volt szó, és hová került a csatolt szerződés: „valamelyik levélben biztosan benne van…” A Cashbook Chat pontosan ezt oldja meg. A kérdés ott születik, ahol a bizonylat van, a válasz mellé kerül, a csatolt fájl pedig egy kattintással a cég dokumentumai közé költözik.

Mi az a Cashbook Chat?

A Cashbook Chat egy beépített üzenetküldő, amellyel a Cashbookból írhatsz az ügyfelednek és a munkatársaidnak. Nem kell hozzá külön alkalmazás vagy új fiók: ugyanazzal a belépéssel éred el, mint a Cashbook többi részét. Kétféle beszélgetést ismer:

bizonylathoz kötött szálat, amely egy dokumentumhoz vagy például az adófolyószámlához tartozik, és később is ott találod;
privát beszélgetést egy vagy több kiválasztott résztvevővel, bármilyen témában.

Mindkettőben küldhetsz fájlt, megemlítheted a kollégádat, és látod, ha a másik fél éppen ír, vagy ha már elolvasta az üzenetedet.

Kérdés egy bizonylatnál, a bizonylat mellett

Ha egy számlával kapcsolatban kérdésed van, a beszélgetést magánál a dokumentumnál indítod. A másik fél pontosan látja, melyik bizonylatról van szó, így nem kell képernyőképet küldened vagy számlaszámot diktálnod.

A képen: a számla szálában a könyvelő jelzi, hogy hiányzik a partner. A pótlás után lekönyveli, a vállalkozó pedig egy sorban lezárja az ügyet.

A szál később is a dokumentumnál marad. Ha hónapok múlva előkerül ugyanaz a számla, a teljes egyeztetés ott van mellette, nem kell a postafiókban keresgélned.

Szerződés átküldése, egyenesen a dokumentumok közé

A chatben küldött fájl nem vész el az üzenetek között. Csatolod, elküldöd, és ha a cég iratai közé való, egy kattintással áthelyezed a vállalkozás dokumentumai közé. Nem kell letölteni, átnevezni és újra feltölteni.

A képen: a vállalkozó elküldi az új bérleti szerződést a könyvelőnek, majd a fájl sarkában lévő nyíllal áthelyezi a Minta Kft. dokumentumai közé. Az üzenet alatt látszik, hová került.

Az áthelyezés előtt azt is látod, mennyi szabad tárhelye van a vállalkozásnak, így nem ér meglepetés.

Élő egyeztetés a kollégáiddal

A chat nemcsak a könyvelő és az ügyfele között működik, hanem akár a könyvelő, akár a vállalkozó munkatársaival is. Az irodai ügyeket a kollégáiddal is itt intézheted, és valós időben látod, mi történik a másik oldalon: megjelenik, ha éppen ír, és az is, ha már elolvasta, amit küldtél.

A képen: Tóth Eszter éppen ír, majd átküldi a nyomtató szervizszerződését. Dániel válaszát rögtön elolvassa, ezt az üzenet alatt megjelenő kis kép jelzi.

Nem kell telefonálnod, hogy megjött-e az üzenet: a válasz alatt látod, hogy a kollégád már elolvasta.

Gyakorlati példák

Néhány helyzet, amit a chatben percek alatt elintézhetsz:

Hiányzó bizonylat a záráskor: a könyvelő a havi zárás szálában jelzi, melyik banki tételhez nincs számla, te pedig ugyanott csatolod.
Számla besorolása: a számla mellett kérdezed meg, jó helyre került-e, a könyvelő pedig ott válaszol, ahol a bizonylatot is látja.
Új szerződés: elküldöd a bérleti vagy szolgáltatási szerződést, és rögtön áthelyezed a cég dokumentumai közé.
Bérek jóváhagyása: a kollégád a bérek szálában kéri a jóváhagyásodat a havi prémiumokra, te pedig egy üzenettel válaszolsz.
Irodai beszerzés: a nyomtató, a bérleti díj vagy a szerviz ügye egy szálban marad, nem tíz levélben.

Az előnyök röviden

Minden egy helyen: a kérdés, a bizonylat és a válasz együtt marad.
Kevesebb félreértés: a könyvelő látja, melyik dokumentumról vagy oldalról írsz.
Nincs elveszett melléklet: a fájl egy kattintással a cég dokumentumai közé kerül.
Tudod, hol tart az ügy: látod, ha a másik fél ír, és azt is, ha elolvasta.
Nem kell új alkalmazás: a Cashbook belépéseddel működik.

Próbáld ki!

A Cashbook Chat most béta állapotban van, és bármelyik Cashbook-felhasználó csatlakozhat hozzá. Kattints a felső sávban a Chat gombra, majd a Kipróbálom gombra. Ha mégsem szeretnéd használni, bármikor kikapcsolhatod.

Ha már bent vagy a bétában, a jobb alsó sarokban egy buborék is megjelenik, amellyel bármelyik oldalról megnyithatod a chatet.

A legtöbbet akkor tudod kihozni belőle, ha a könyvelő, a vállalkozó és munkatársaik is bekapcsolják. Kérd meg őket is, és a következő kérdésedet már ott tedd fel, ahol a bizonylat van.

A béta ideje alatt a chat előfizetéstől függetlenül minden Cashbook-felhasználó számára elérhető: ha be tudsz lépni a Cashbookba, a chatet is használhatod.

Mit várhatsz el az ügyféltől a papírmentes könyveléshez?

Volenszki Sándor — Tue, 13 Oct 2026 10:10:19 +0000

Milyen mértékű együttműködés várható el az ügyféltől a papírmentes könyvelés elősegítéséhez?

Az egyik legtöbbet vitatott téma a papírmentes könyveléssel kapcsolatban, hogy az ügyfél milyen együttműködésre vehető rá, vagy rosszabb esetben kötelezhető. A könyvelők jelentős része ezen a ponton szokott elakadni: „Hiába szeretnék digitalizálni, ha az ügyfél nem hajlandó változtatni a megszokásain.” A jó hír az, hogy a papírmentes működéshez ma már nem kell az ügyféltől nagy áldozatot kérni – sőt, sok esetben inkább kevesebb dolga lesz, mint eddig.

Mi a minimum?

Ha nem akarsz tovább olvasni és abszolút a minimum erőfeszítés érdekel, akkor az első lépés, ami a legnehezebb ügyfelek számára is egyszerűen megléphető:

„Cashbook mobilalkalmazással befotózza a számlákat és pont.”

Még adatokat sem kell megadnia, mert egy beállításnak köszönhetően (amit a könyvelőnek kell megtenni) AI segítségével a bekerülő számlaképek vagy összevezetésre kerülnek az OSA adatokkal, vagy az AI elkészíti belőle a pénzügyi tételt, és már lehet is könyvelni a könyvelőprogramban számlaképpel együtt.

Persze a folyamat a te oldaladról igényel még némi törődést, mert

az ügyfelet meg kell hívni,
akinek el kell fogadnia a meghívót (pár kattintás), és
le kell töltenie az alkalmazás-áruházból a Cashbook mobilalkalmazást a telefonjára.

Ez összesen néhány perc, jellemzően egyszeri feladat, ami után a rendszer magától működik. Érdemes az első alkalommal együtt végigcsinálni az ügyféllel – akár telefonon vagy képernyőmegosztással –, mert ha egyszer látja, milyen egyszerű befotózni egy számlát, onnantól nem lesz vele gond.

Miért fontos?

Gondolj csak bele, mit jelent ez a gyakorlatban:

nincs többé gyűrött papírokkal teli szatyor a hónap végén, nincs elveszett benzinszámla, és nincs az a bizonyos „majd hozom legközelebb”. Az ügyfél a vásárlás pillanatában, ott a kasszánál elővesz egy telefont, kattint egyet, és a számla már úton is van hozzád. Ez nemcsak neked

könnyebbség, hanem neki is: nem kell gyűjtögetnie, nem kell rendszereznie, és nem kell attól tartania, hogy egy fontos bizonylat a mosógépben végzi.

Hogyan léphetsz tovább?

Ha az ügyfél is lát fantáziát az együttműködésben, akkor számtalan további megoldás áll rendelkezésre. Például

beküldheti e-mailben a Cashbook-fiókjába (minden vállalkozás kap egy Cashbookos e-mail-címet, ami mellékletként tudja fogadni a számlaképeket),
feltöltheti a webes felületén egyesével vagy csoportosan, egyszerre akár 1000 számlaképet is,
beköthet saját FTP-mappát,
GoogleDrive- vagy Dropbox-mappából is szinkronizálhatja.

Ezek a csatornák azért fontosak, mert nem minden ügyfél egyforma. Van, aki telefonról fotózik, van, aki inkább a beérkező PDF-eket továbbítja e-mailben, és van olyan nagyobb vállalkozás is, amelynél a bejövő számlák eleve egy megosztott mappába érkeznek. A lényeg, hogy az ügyfél a saját, már meglévő szokásához igazíthatja a beküldést, nem pedig fordítva. Nem neki kell alkalmazkodnia egy merev rendszerhez – a rendszer alkalmazkodik hozzá.

Lépésről lépésre

A kérdés tehát mindig az, hogy mi az a minimum, amire az ügyfél hajlandó. Fontos, hogy ezt ne valamilyen nagy „digitalizációs projektként” add el neki, amitől sokan megijednek, hanem egyetlen apró, konkrét lépésként: „Csak fotózd le a számlát, a többit én elintézem.” A tapasztalat azt mutatja, hogy ha az első lépés elég kicsi és kézzelfogható, az ügyfelek jó része magától megy tovább a többi kényelmi funkció felé, amint látja az előnyöket.

Mit tegyél, ha nem működik együtt?

Ha valaki mégis ódzkodik, akkor sincs vége a világnak. A tapasztalat azt mutatja, hogy az ellenállás mögött szinte mindig ugyanaz a három ok áll: az ügyfél nem érti, mit nyer vele, fél, hogy bonyolult lesz, vagy egyszerűen megszokásból ragaszkodik a papírhoz. Mindháromra van válasz.

Ha nem érti a hasznot, ne a te adminisztrációdról beszélj neki, hanem az övéről: nem vész el számla, nem kell gyűjtögetni, és a hónap vége nem a boríték keresgélésével telik.
Ha fél a bonyolultságtól, csináld végig vele élőben az első számlát. Egyetlen sikeres fotó többet ér minden magyarázatnál.
Ha csak megszokásból ellenáll, tedd meg az első lépést helyette: küldd el a meghívót, és kérd meg, hogy „csak próbálja ki egy hétig”. A rövid, veszélytelen próbaidő a legtöbb kételkedőt átlendíti. A Cashbooknál az első hónap úgyis díjmentes.

Nehezebb esetekben az is működhet, az beépíted az áraidba azt a plusz manuális munkát, ami a nem megfelelően érkező könyvelési anyag okoz. Legyen az késedelem miatti extra, scannelés, előkészítési feladat vagy bármi egyéb.

És ha egy kis plusz megerősítésre lenne szükség, küldd el valamelyik vállalkozói képzésünkre: általában havonta tartunk online, ingyenes bevezetést, ahol a teljes rendszert bemutatjuk, kifejezetten vállalkozóknak. Az aktuális képzési dátumokat Eseménynaptárunkban mindig megtalálod.

A papírmentes könyvelés nem attól lesz sikeres, hogy tökéletes rendszert építesz, hanem attól, hogy megtalálod azt a minimumot, amire ez az adott ügyfél hajlandó — és onnan építkezel tovább. A legjobb hír pedig, hogy ezt a minimumot ma már egyetlen kattintás jelenti.

Emeltük a tétet a 2. Cashbook Konferencián

Volenszki Sándor — Sat, 26 Sep 2026 14:46:57 +0000

2026. szeptember 23-án több mint 700 könyvelő és vállalkozó töltötte meg a budapesti Lurdy Házat. A 2. Cashbook Konferencia először szólt egyszerre a könyvelőkhöz és a vállalkozókhoz.

Az első Cashbook Konferencia a könyvelőirodák digitális átállásáról szólt. Idén szintet léptünk, hiszen immár 3 teremben zajlott a program, könyvelők és vállalkozók számára külön tematikával és más újdonságok is megjelentek az eseményen.

Könyvelői terem: milyen könyvelő akarsz lenni 2030-ra?

A napot Volenszki Sándor, a Cashbook vezérigazgatója nyitotta meg, és rögtön fel is tette a konferencia központi kérdését: milyen könyvelő akarsz lenni 2030-ra?

A kérdés egész nap velünk maradt, mert a válasz más lehet annak, aki egyedül könyvel, annak, aki most építi az irodáját, és annak, aki már egy növekvő csapatot vezet.

Pontosan erről szólt az Adónavigátor pódiumbeszélgetése is. Böröczky Zsuzsi olyan kollégákkal beszélgetett, akik éppen ezekből a helyzetekből látják a szakmát, arról, hogyan élik meg a digitalizáció kihívásait a saját pozíciójukból.

A NAV előadásait is óriási érdeklődés övezte, melyek a ViDA-ról, illetve az adóhatósági ellenőrzések változásairól szólt.

Az előadásokban azok a problémák és kérdéskörök kerültek előtérbe, melyek a könyvelőirodák működését határozzák meg, az árazástól a toborzáson át a megkerülhetetlen mesterséges intelligencia alapú megoldásokig.

Idén először: vállalkozói terem

A 2. Cashbook Konferencia egyik legnagyobb újdonsága a vállalkozói terem volt. Ez a program kifejezetten vállalkozóknak szólt, arról, mit jelent számukra a könyvelői digitalizáció, és hogyan lehet a könyvelő valódi pénzügyi partner.

Szó volt banki adatokról, kimutatások automatizálásáról, az e-nyugta kötelezettségről, és természetesen a mesterséges intelligenciáról, melyről több előadás is szólt, több megközelítésben körbejárva a területet.

Workshop terem: a legnépszerűbb újdonság

A workshop teremben egész nap kis csoportos, gyakorlatias foglalkozások zajlottak. Itt a résztvevők együtt gondolkoztak az előadóval, saját irodájuk jellegzetességeire átültetve a hallottakat és természetesen kérdésekre is lehetőség nyílt.

Az érdeklődést jól mutatja, hogy a 12 workshopból 9-re már a konferencia előtt elkeltek a helyek.

Azt már most elhatároztuk, hogy a workshopokra a következő Cashbook Konferencián még nagyobb hangsúlyt fektetünk.

Kiállítótér és Találkozópont: ahol a kapcsolatok születnek

A szünetekben megtelt a kiállítótér és partnereink kapták a főszerepet. Fő támogatóink, a Számlázz.hu, az RLB és az Amazon Web Services mellett összesen 22 kiállító várta a résztvevőket. A számlázó- és könyvelőprogramok mellett banki és pénzügyi megoldások, AI- és IT-szolgáltatások, e-aláírás és biztosítás, vagyis minden, ami egy digitális könyvelőiroda és egy tudatos vállalkozás működéséhez kell.

A kiállítótéren is újítottunk: egy dedikált Találkozópont került kialakításra, ahol a könyvelők új ügyfelekkel, a vállalkozók pedig könyvelőkkel ismerkedhettek meg, vagy egyszerűen tapasztalatot cserélhettek a szakma más szereplőivel.

Köszönjük!

Köszönjük minden résztvevőnek, előadónak, kiállítónak és támogatónak, hogy velünk voltak. Köszönjük azt is, hogy ugyanazon az úton járnak, mint mi: segítik a könyvelőket és a vállalkozásokat a digitális átállásban.

A 2. Cashbook Konferencia megerősítette azt, amiben a Cashbook indulása óta hiszünk: a digitális átállás nem a könyvelő kizárólagos feladata, hanem a könyvelő és a vállalkozó közös ügye.

A teljes beszámoló és a fotógaléria a konferencia oldalán érhető el:

Találkozzunk 2027-ben!

A 3. Cashbook Konferencia tervezett időpontja 2027. szeptember 22–23. Ha elsőként szeretnél értesülni a programról és a jegyértékesítés indulásáról, iratkozz fel az értesítőre a cashbookkonferencia.hu oldalon!

Új letöltési lehetőségek a NAV OSA-n keresztül

Baranyai Miklós — Sat, 05 Sep 2026 21:02:07 +0000

Nyugta-adatszolgáltatás naplók letöltése

Az OSA-n keresztül a kézzel írt nyugták napi összesítő jelentéset valamint a digitális nyugtatömbök napi összesítő jelentését is le lehet tölteni a Cashbookkal. Ezek a nyugta-adatszolgáltatás napi összesítők nyugta napi összesítőként a pénztárgép napi zárásokhoz hasonlóan kerülnek rögzítésre a bevételek és kiadások között, valamint a könyvelőprogramok számára a pénztárgép adatszolgáltatáshoz hasonlóan kerülnek átadása.
A Nyugta-adatszolgáltatásból lekérdezett napi összesítők pénzforgalmi adatot nem tartalmaznak, így a napi összesítők fizetési módja minden esetben készpénzes.

Pénztárgép adatok ellenőrzése az eÁFA rendszerből

Az OSA technikai felhasználó segítségével az eÁFA rendszer kényelmi funkciói segítségével letölthetők az oda automatikusan szinkronizált pénztárgép zárás adatok. Ennek a letöltésnek köszönhetően lehetőség van az Online Pénztárgépen 14 napon túli napi zárásainak letöltésére, valamint az ePénztárgép alkalmazásokkal kiállított napi zárások letöltésére.
Az eÁFA pénztárgép adatok lekérdezése pénzforgalmi adatot nem tartalmaz, így az itt letöltött pénztárgép napi zárások fizetési módja minden esetben készpénz.

Beállítás

Mindössze annyi a teendőd, hogy beállítod a technikai felhasználó ehhez szükséges jogosultságait, valamint engedélyezed az eÁfa rendszer kényelmi szolgáltatásait.
A beállítás lépéseit megtalálod a Cashbookban a beállítások/nav adatkapcsolat menüpontban a Wikipedia panelt kinyitva.

Így hat ránk, ahogyan értékelnek minket

Takács Szandra — Tue, 11 Aug 2026 07:24:25 +0000

Visszajelzési kultúra, mint a munkahelyi jóllétünk alapja

A munkahelyi jóllétre legtöbbször csak akkor kezdünk figyelni, amikor a hiányának jeleit tapasztaljuk. A tartós kimerültség, motivációnk csökkenése, ingerlékenység vagy romló teljesítmény mind arra utalhatnak, hogy a munkavégzés feltételeit nem tartjuk hosszú távon fenntarthatónak.

Járjuk körbe, hogyan befolyásolja a munkahelyi visszajelzési kultúra az általános jóllétünket!

Ezt még bevállalom! Miért is ne? Belefér!

Természetes, hogy szeretnénk megfelelni a saját és nem ritkán a környezetünk elvárásainak is. Ezért megesik, hogy a hétvégi e-mailre/ Teams üzenetre „csak gyorsan” válaszolunk, vagy egy esetleges reggeli késést pl. túlvállalással kompenzálunk.

A Gallup (amerikai kutató-, adatelemző és szervezetfejlesztési tanácsadó vállalat) rendszeres jelentései alapján 2025-ben világszinten az alkalmazottak 59%-a az úgynevezett „quiet quitting”, vagyis a csendes felmondás fázisában van. Vagyis, jelen van, elvégzi a minimumot, de pszichológiailag már alig kapcsolódik a munkájához. További 44%-uk magas napi stresszről számol be, míg 19% egyértelműen elégedetlen a munkahelyével.

A magyar adatok még aggasztóbbak. A Profession.hu munkaerőpiaci körképe szerint 2024-ben a magyar munkavállalók 68%-a érzi magát kimerültnek, 53% már fontolgatta a munkahelyváltást kiégés miatt, és 42% nyilatkozott arról, hogy bizony rendszeresen dolgozik hétvégente is.

A visszajelzés hiánya könnyen stresszforrássá válik

A munkáltatók a jelenség megnyilvánulási formáit legtöbbször motivációs problémaként értelmezik, miközben a háttérben sok esetben kommunikációs és szervezeti kulturális okok húzódnak meg. Ugyanis, ha a kollégák nem tudják pontosan, hogy mit várnak tőlük, mi számít jó teljesítménynek, és a munkájuk hogyan járul hozzá a közös eredményhez, az hosszú távon borítékolhatóan a fenti állapothoz vezet.

Információ hiányában sokan nem mernek kérdezni, mert tartanak tőle, hogy rossz fényt vet rájuk, ha valamit nem tudnak.

Azt sem jelzik, amikor a terhelés számukra már nem fenntartható, mert nem látják lesz-e bármilyen negatív következménye vagy egyáltalán értelme.

Ha ezt most vezetőként olvasod, joggal merül fel benned, hogy „vajon tényleg ilyen fontos a visszajelzés”?

Bizonyított tény, hogy a visszajelzés hiánya jelentős mentális terhet hoz létre bennünk. Ilyenkor a legtöbben folyamatosan találgatunk „elég jó/ gyors/ precíz stb. voltam? Vajon, ha szükséges javítanom valamin, azt fogják jelezni nekem?” – jellegű feltevéseket gyártunk.

Majd, amikor kiderül, hogy valami mégsem tökéletes, a helyzet kezelése rendkívül nehézkessé válik, hiszen a sok felgyülemlett bizonytalanság és a konfliktusos helyzetek kezelésének gyakorlatlansága mind hátráltatnak bennünket.

Pszichológiai szempontból a vezetői visszajelzés jóval több egyszerű értékelésnél.

Rendszeres vezetői visszacsatolás nélkül ugyanis nem tudjuk jól szabályozni saját működésünket, nem látjuk objektíven, merre kell fejlődjünk és min célszerű változtatnunk. Így érzésre kapaszkodók nélkül, „légüres térben” dolgozunk, ami apránként felőrli az ambíciót.

Oké, de vajon ezen javít bármit a visszajelzési kultúra?

Jóval többet, mint elsőre gondolnánk. Feltéve, ha jól csináljuk.

A visszajelzési kultúra kialakítása nem folyamatos dicséretet vagy kritikát jelent, sokkal inkább egy olyan szervezeti működés megteremtését, amelyben a szervezet tagjai számára természetes beszélni arról:

mi működik jól, vagyis mit célszerű ugyanígy folytatni,
min volna érdemes változtatni,
és mit kell mielőbb befejezni.

A visszajelzés ilyen formán a tanulás természetes részévé válik, és nem kapcsolunk hozzá valamilyen rendkívüli helyzetet, ami már önmagában stresszel járhat.

Egy jól működő visszajelzési kultúrában

a kollégák időben értesülnek arról, ha valami nem megfelelő, és nem hetekkel később vagy az éves értékelésen,
a visszajelzés a megfigyelhető viselkedésre és soha nem a személyre vonatkozik,
a pozitív megerősítés konkrét, tényekkel alátámasztott megfigyelés és nem üres bók,
a fejlesztő visszajelzés minden esetben jószándékú, útmutatást ad és nem támadást vagy kritikát közvetít,
a kommunikáció többirányú, nem hierarchikus. Tehát a kollégák felfelé és oldalirányban is szabadon visszajelezhetnek.

Egy ilyen biztonságos környezetben a határaink meghúzása is könnyebbé válik, bátrabban jelezzük, ha úgy érezzük a terhelés túl nagy számunkra, hiszen az elménk apránként tudatosítja, hogy a jelzésünket tisztán információként kezelik és nem minősítik gyengeségnek vagy ellenállásnak.

Nézzünk egy gyakorlati példát arra, hogy érdemes a visszajelzést megfogalmazni és arra is, hogyan nem célszerű csinálni! Egy kevéssé használható oldalirányú visszajelzés például így hangzik:

„Sokkal precízebbnek kellene lenned.”

Ebből a kolléga nem tudja, min kell változtatnia. A mondat nem konkrét, nem kapcsolódik egy helyzethez, és a következményeket sem mutatja meg.

Ezzel szemben egy használható visszajelzés így szól:

„A múlt heti riportban nem szerepelt a lekérdezés dátuma. Emiatt nem tudtuk ellenőrizni, milyen tendenciát mutatott az elmúlt heti teljesítmény. A következő riportban kérlek, minden táblázat alatt tüntesd fel a pontos dátumot, hogy kontextusba tudjuk helyezni az adatokat.”

Utóbbi visszajelzés három nagyon fontos elemet tartalmaz:

Konkrét esemény: mi történt, illetve mi hiányzott a riportból.
Hatás: miért okozott ez problémát, és milyen következménye lett.
Elvárás: mit szükséges legközelebb másképp tenni.

A személy minősítése helyett a helyzetet írja le, konkrét esetből indul ki, és világos útmutatást ad a folytatáshoz.

Az asszertív visszajelzés jelentősége

Ahogy erre korábban utaltam, a szakmai visszajelzés gyakran a konfliktustól való félelem okán marad el. Az emberek alapvetően nem akarják bántani egymást vagy feszültséget kelteni, ezért inkább hallgatnak. A hallgatás azonban csak elodázza a problémánk kezelését, és közben növeli a belső feszültséget.

Az asszertív, vagyis egy saját élmény alapú, tiszteletteljes kommunikáció gyakorlása azért kulcsfontosságú az életünk minden területén, mert egy egyszerű három lépéses szabállyal lehetővé teszi, hogy őszintén beszéljünk bármilyen problémáról mindennemű személyeskedés, támadás vagy indokolatlan védekezés nélkül. Nézzük ezt egy konkrét példán keresztül!

Kontextus: Tegyük fel, a kedves ügyfél késett a könyvelési anyag leadásával. Régi kapcsolat ez, ezért megengedi magának, hogy rugalmasan kezelje a határidőket.

A passzív visszajelzés elrejti a problémát:

„Rendben, nem akkora gond, majd valahogy megoldom.”

Az agresszív visszajelzés a másikra terheli a feszültséget:

„Nem hiszem el, hogy minden egyes hónapban késel.”

Az asszertív visszajelzés tisztázza a helyzetet:

„Az anyag késve érkezett, ezért az eredeti feldolgozási időt nem tudtuk tartani. Legközelebb kérlek, legalább egy nappal korábban jelezd, ha csúszás várható. Így át tudjuk szervezni a feladatainkat. Továbbá szeretném jelezni, hogy jövő hónaptól a késedelemmel beért anyagok könyvelésére felárat vezetünk be, ennek mértéke X.”

A mondat láthatóvá teszi a problémát, megnevezi a hatását, és konkrét keretet ad. A megfigyelés, a hatás és a kérés együtt alkotja az asszertív visszajelzés gerincét.

Ez a forma a felelősséget is megtartja. A „sebaj, nem gond” helyett azt közvetíti: ez történt, ilyen következménye volt, a jövőben ezt szükséges másképp tenni. Így az ügyfél vagy kolléga/családtag/szomszéd (szabadon behelyettesíthető ) tanulhat a helyzetből, ahelyett, hogy találgatnia kellene, mi okozhatta a problémát.

Ugyanez a keret a pozitív visszajelzésre is alkalmazható. A pozitív megerősítés célja, hogy felismerjük, mely viselkedéseket érdemes folytatni.

Kontextus: Tegyük fel, pályakezdő kolléga érkezett a csapatba. Az ő munkájára reflektálunk.

Egy általános dicséret így hangzik:

„Jó munkát végeztél, ügyes voltál.”

Ez jóleshet, de kevés információt tartalmaz. Nem derül ki belőle, mi volt értékes, miért volt hasznos, és mit érdemes legközelebb is hasonlóan csinálni.

Egy használható megerősítés konkrétabb:

„A tegnapi megbeszélésen egyértelműen összefoglaltad a projekt jelenlegi állapotát, és három olyan kérdést tettél fel, amelyek eldöntésére szükség volt a folytatáshoz. Ez sokat segített a csapatnak továbblépni.”

Ez viselkedéshez köthető, megmutatja az adott hozzájárulás értékét, és hosszú távon erősíti a kompetenciaérzést, valamint a motivációt. Ilyen visszajelzés hallatán sokan mosolyra húzzuk a szánkat, igaz?

A pszichológiai biztonság és a visszajelzés kapcsolata

Amy Edmondson (a modern szervezeti viselkedéstan egyik legbefolyásosabb alakja) kutatásai alapján a pszichológiai biztonság -tehát, hogy merünk kérdezni, jelezni, hibázni és eltérő véleményt megfogalmazni– a munkahelyi jóllét legerősebb pillére.

Néhány tipp: mit tehetünk tehát a pszichológiai biztonságunk és a munkahelyi jóllétünk erősítéséért?

Normalizáljuk a hibát a tanulási folyamat részeként. Ez nem a következmények eltörlését jelenti. A saját tévedését elismerő vezető követhető mintát ad.
Köszönjük meg a jelzést. A problémát felvető embert ne büntessük hallgatással vagy sértődéssel; ismerjük el, hogy hozzájárult a rendszer jobb működéséhez.
Tegyük láthatóvá, mi történt a visszajelzéssel. Ha egy javaslat beépül, jelezzük. Ha nem valósítható meg, indokoljuk meg. Ez fenntartja a bizalmat.

Talán a legfontosabb:

Válasszuk külön a személyt és a viselkedést. Az „ez a mondat nem volt egyértelmű” változtatható viselkedésre utal. A „te nem tudsz világosan fogalmazni” az identitást minősíti.

Ahol a visszajelzés rendszeres, konkrét és többirányú, ott a csapattagok hamarabb jelzik, ha valami fenntarthatatlanná válik, mint ahogy a vezetés észrevenné

A munkahelyi jóllét közös munka eredménye; egyik legfontosabb eszköze a stabil visszajelzési kultúra kialakítása. Tegyél egy próbát és figyeld a hatást!

… hiszen ahol emberekkel dolgozunk, ott üzlet és pszichológia egymást formálja!

Címkézés a Cashbookban

Baranyai Miklós — Wed, 05 Aug 2026 21:13:15 +0000

Tegyél rendet a számláid között: címkézés a Cashbook-ban

Ha havonta több száz számla, banki tranzakció és dokumentum fut át a rendszeren, előbb-utóbb mindenki ugyanabba a falba ütközik: „tudom, hogy itt van valahol, csak nem találom.” A címkézés pontosan ezt oldja meg. Néhány jól megválasztott címkével a bizonylataid egy kattintással csoportosíthatók, kereshetők és átláthatók lesznek, és ami a legszuperebb ebben az egész megoldásban az az, hogy a Cashbook a munka nagy részét el is tudja végezni helyetted, automatikusan.

Mi az a címke?

A címke egy rövid, színes (és akár ikonnal ellátott) felirat, amit rögzíthetsz a Cashbook-ba bekerülő hat különböző adathoz:

dokumentumok
pénzügyi tételek (számlák) és azok sorai (tételtételek)
banki tranzakciók
partnerek
könyvelt cégek (könyvelői nézetben)

Egy címke lehet például „Telefon”, „Szerződés”, „Ellenőrizni”, „Havi áfa” vagy „Nagy összeg” – teljesen rád van bízva, milyen logika mentén rendszerezel.

Kézi címkézés – gyors és rugalmas

A legegyszerűbb eset: megnyitsz egy számlát vagy dokumentumot, és a címkeválasztóba beírod a címke nevét. Ha még nem létezik, ott helyben létrehozhatod, és rögtön színt is választhatsz hozzá. A meglévők közül keresésre kínálja fel a rendszer a találatokat, így pár betű után már választhatsz is.

Ez a módszer akkor ideális, amikor eseti, emberi döntés kell: „ez a számla vitás, tegyük rá az Ellenőrizni címkét”, vagy „ez a partner Kiemelt ügyfél„. A címke egy kattintással le is vehető.

Automatikus címkézés, amikor szabályok mentén a rendszer dolgozik helyetted

Itt jön a lényeg. Ahelyett, hogy minden egyes bizonylatot kézzel címkéznél, szabályt állítasz be egyszer, és onnantól a Cashbook magától elvégzi a munkát.

Egy szabály három dologból áll:

Mire vonatkozzon – dokumentum, számla, banki tétel vagy partner.
Milyen feltétel(ek) teljesüljenek – pl. „a partner neve tartalmazza: Telekom”, „a bruttó összeg legalább 100 000″, „az irány: kiadás”.
Melyik címkét tegye rá – a szabályhoz tartozó címkét.

A feltételeket ÉS / VAGY kapcsolattal fűzheted össze, így összetett logikát is felépíthetsz. A rendszer sokféle szempontot ismer: szöveg (tartalmazza, egész szóként tartalmazza, ezzel kezdődik, egyenlő), szám (nagyobb/kisebb, tartományban), dátum, valamint speciális mezők, mint a számla iránya (bevétel/kiadás) vagy a fizetési mód.

Élő előnézet

Miközben állítod a feltételeket, a szerkesztő azonnal megmutatja, hány és melyik tétel esne a szabály alá, és közülük hányon nincs még rajta a címke. Így már mentés előtt látod, jól céloztál-e.

Meglévő adatokra is, és a jövőben beérkezőkre is

Két pipával döntöd el, hogyan viselkedjen a szabály:

„Aktív (fusson új adat beérkezésekor)” – mostantól minden újonnan beérkező bizonylatot (pl. banki import, NAV-ból behúzott számla) automatikusan felcímkéz a rendszer, a háttérben.
„Címkék elhelyezése a már meglévő adatokon” – visszamenőleg is rátegye a címkét a korábbi, már bent lévő tételekre.

Így egy jól beállított szabály egyszerre rendbe teszi a múltat, és karbantartja a jövőt – anélkül, hogy bármit is kézzel kellene csinálnod.

Gyakorlati példák

Néhány valós szabály, amit percek alatt beállíthatsz:

Telefonköltség: kiadás típusú számla, ahol a partner neve tartalmazza: „Telekom” → Telefon címke.
Nagy tételek átnézése: számla, ahol a bruttó összeg ≥ 100 000 → Nagy összeg címke (könnyű havi ellenőrzéshez).
NAV-befizetések: banki tranzakció, ahol a név tartalmazza: „NAV” ÉS az irány: terhelés → NAV címke.
Szerződések: dokumentum, ahol a fájlnév ezzel kezdődik: „szerzodes” → Szerződés címke.
Szállítási díjak tételszinten: számla, ahol a tétel neve tartalmazza: „GLS” → a Szállítás címke akár magára a számlasorra kerül.

Megtalálni, amit kerestél

A címkézés önmagában rendszerez – de a haszon akkor jön elő igazán, amikor szűrsz rá. A listanézetekben (dokumentumok, pénzügy, bank, partnerek, cégek) a címkeszűrővel egy pillanat alatt leszűkíted a találatokat. Több címke esetén megadhatod, hogy:

VAGY – jelenjen meg minden tétel, amin bármelyik kiválasztott címke szerepel, vagy
ÉS – csak azok, amelyeken mindegyik rajta van.

Sőt, külön rá is szűrhetsz a címke nélküli tételekre – ideális arra, hogy kiszúrd, mi maradt még besorolatlanul.

Kézi vagy automatikus? Együtt a legjobbak

A rendszer megjegyzi, hogy egy címke kézzel, új adatra automatikusan, vagy visszamenőleg került-e a bizonylatra. Ennek köszönhetően később szükség esetén célzottan is levehetők – például csak az automatikusan felrakott címkék, ha átállítanál egy szabályt. A napló pedig végig követhetővé teszi, mit és mikor dolgozott fel a rendszer.

Az előnyök röviden

Kevesebb kézi munka: a szabályok a bizonylatok többségét automatikusan besorolják.
Átláthatóság: színes, ikonos címkék egy pillantással elárulják, miről van szó.
Gyorsabb keresés: címkeszűrő ÉS/VAGY logikával és „nincs címke” opcióval.
Konzisztencia: ugyanaz a logika minden bizonylatra egyformán érvényes – nincs elfelejtett besorolás.
Múlt és jövő egyben: a szabály visszamenőleg is rendez, és automatikusan karbantart.
Könyvelőknek külön nyereség: cégenként külön címkekészlet és szabályok, így sok ügyfél is átlátható marad.

Próbáld ki!

Nyisd meg a Címkekezelőt, hozz létre egy-két címkét a leggyakoribb eseteidre, és állíts be hozzájuk egy szabályt. Az élő előnézetben rögtön látod a hatását – pár perc befektetés, ami hónapról hónapra visszahozza az árát.

A címkézés – a kézi és az automatikus is – a könyvelői és a vállalkozói előfizetés részeként érhető el. Ha ezek valamelyikével rendelkezel, a funkció azonnal használatba vehető; ha még nem, egy előfizetéssel a teljes címkézési eszköztár – címkék, szabályok, automatikus besorolás és szűrés – megnyílik előtted.

Új Cashbook integráció az ACTUAL Ügyviteli Rendszerrel

Cashbook - SBA Group Zrt. — Mon, 20 Jul 2026 17:59:50 +0000

Tovább bővült a Cashbook integrációs köre: a már meglévő 15 számlázóprogram és ügyviteli rendszer mellé most az ACTUAL Ügyviteli Rendszer is csatlakozott.

Az új integrációval tovább erősítjük elkötelezettségünket a könyvelők és vállalkozások digitális működésének támogatása mellett. Célunk, hogy minél több rendszer összekapcsolásával egyszerűbbé, gyorsabbá és hatékonyabbá tegyük a számlafeldolgozást, miközben elősegítjük a papírmentes ügyintézést és a modern, automatizált könyvelési folyamatok elterjedését.

Az ACTUAL Ügyviteli Rendszerről

Az ACTUAL Ügyviteli Rendszer egy magyar fejlesztésű, integrált vállalatirányítási és ügyviteli szoftver, amely elsősorban kis- és középvállalkozások számára nyújt átlátható, rugalmas és gazdaságos megoldást a mindennapi üzleti folyamatok kezelésére.

A rendszer egyetlen logikus folyamatba szervezi a kereskedelmi, készletnyilvántartási, gyártási, pénzügyi és vezetői információs feladatokat: az ajánlatadástól és rendeléskezeléstől kezdve a számlázáson, készletmozgásokon, házipénztáron és pénzügyi nyilvántartáson át egészen a kimutatásokig és vezetői riportokig.

Az ACTUAL egyik fontos előnye, hogy moduláris felépítésű, így a vállalkozások csak azokat a funkciókat használják, amelyekre valóban szükségük van. A szoftver támogatja több cég, több felhasználó és több jogosultsági szint kezelését, valamint igény szerint webáruház-kapcsolattal, gyártástámogatással, CRM funkciókkal és külső rendszerek felé történő adatátadással is bővíthető.

A Cashbook integrációnak köszönhetően az ACTUAL-ban kiállított vevői számlák adatai és a számlaképek automatikusan továbbíthatók a Cashbook rendszerébe. Ez segíti a papírmentes adatkezelést, gyorsítja a könyvelő és az ügyfél közötti információáramlást, valamint egyszerűbbé és átláthatóbbá teszi a könyvelési adminisztrációt.

Az ACTUAL célja, hogy a vállalkozások egy megbízható, hosszú távon használható ügyviteli rendszerben kezelhessék napi működésüket, miközben kevesebb manuális adminisztrációval, pontosabb adatokkal és jobb vezetői áttekintéssel dolgozhatnak.

ACTUAL-Cashbook kapcsolat

A számlák adatai és számlaképek az integráció révén automatikusan kerülnek át a Cashbook rendszerébe, ezáltal az integrált könyvelőprogramokba is, és máris feldolgozhatóak.

Mindössze néhány kattintás, és már el is indítható az összeköttetés a két rendszer között. Technikai segítséget ezzel kapcsolatban itt találhatsz: ACTUAL-Cashbook integráció

Mihez fogjunk hozzá először, amikor minden sürgős?

Takács Szandra — Wed, 10 Jun 2026 11:55:48 +0000

Túlélési útmutató nem csak könyvelőknek, nem csak beszámolószezonra

Létezik a túlterheltségnek az a foka, amikor munkahelyünkön már nem az előttünk álló feladatok sorát látjuk, hanem egy folyamatosan vibráló, összefolyó zajt érzékelünk. Tudjuk, hogy valahogy kezelni kellene az ebből adódó feszültséget, de egyelőre arra nincs ötletünk, hogyan.

Mert ahhoz lassítani kellene…

Megérteni, hogy mi okozta a kialakult helyzetet, tervezni és átgondolni mit és milyen sorrendben csináljunk, időigényes feladat. Márpedig, ha megállunk és nem rohanunk a napi teendőkkel, akkor azok csak tovább gyűlnek és csak még jobban elmaradunk; pedig már most sem látni végét.

A májusi időszakban ez szinte minden könyvelőnek ismerős érzés, igaz?

Egy ilyen megterhelő időszak legtöbbször nem feltétlen magától az elvégzendő munkától fárasztó igazán, sokkal inkább attól, hogy úgy érzékeljük, minden egyszerre fontos is és sürgős is.

Ez óriási mentális túlterhelés.

A munkapszichológia régóta vizsgálja, mi történik az emberi figyelemmel tartós nyomás alatt. Az egyik legfontosabb megállapítás, hogy stresszhelyzetben az agyunk automatikusan beszűkíti a fókuszt. Így nem a valóban fontos dolgokra reagálunk először, hanem a leghangosabb ingerekre.

Ilyesmire gondolok, például:

arra az ügyfélre figyelünk, aki három felkiáltójelet ír az email tárgyába,
arra a kollégára koncentrálunk, aki nem tágít az asztalunk mellől és azonnali választ vár,
arra a telefonhívásra reagálunk, ami egymás után többször is hív.

Ezek az ingerek teljesen természetes módon megszakítják a koncentrációt és szétesik a figyelmünk.

Modern munkakörnyezetben a sürgősségérzetünk sokszor mesterségesen jön létre és nem azért, mert az eset valóban sürgető volna. Várni senki nem szeret, ezért sokszor kétségbeesetten futunk az azonnali megoldások után.

Amikor valaki hosszú időn át ilyen ingerterheléses működésben dolgozik, az előbb-utóbb elveszíti a priorizálási képességét és a hangos inger miatt megszakítja a fókuszált munkát.

Azonban minden megszakításnak komoly ára van. Egy rövid telefonhívás vagy soron kívül átfutott e-mail után percekbe telik, mire az agyunk visszatalál az eredeti gondolatmenethez. Ez a mentális újrakapcsolódás rengeteg energiát emészt fel.

Ezért fordul elő, hogy egész nap dolgoztál, mégis estére olyan érzésed van, hogy valójában semmivel nem haladtál.

Az üzleti coachingban számos praktika létezik a hatékonyabb időmenedzsment és priorizálás támogatására. Utóbbihoz kapcsolódva hoztam most el az egyik legnépszerűbbet, az Eisenhower mátrixot.

Az eszköz a nevét Dwight D. Eisenhower után kapta, aki az Egyesült Államok 34. elnöke és korábban ötcsillagos tábornok volt. Híres arról, hogy rendkívül hatékonyan priorizált. Egy gyakran idézett gondolata körülbelül így fordítható:

„Ami fontos, ritkán sürgős. Ami sürgős, ritkán fontos.”

A mátrix lényege, hogy a feladatokat ne csak sürgősségük alapján kezeljük, hanem fontosság alapján is. Így egy teendő kapcsán célszerű két kérdést feltennünk magunknak.

Sürgős ez a feladat?
Fontos ez a feladat?

Általában a sürgős dolgokra reagálunk, holott a hatékony működés abból épül fel, hogy a fontos dolgokra tudatosan időt allokálunk még azelőtt, hogy a teendők kritikussá válnának.

A mátrix a feladatokat a két kérdés mentén négy csoportba rendezi:

Sürgős és fontos is? – Csináld meg azonnal!
Fontos, de nem sürgős? – Tervezd be, erre kell a legtöbb fókusz!
Sürgős, de nem fontos? – Delegáld valaki másnak!
Nem sürgős és nem fontos? Töröld a teendők listájáról!

Egy ’sürgős és fontos feladat’ például egy aznapi beadási határidő vagy egy kritikus hiba kijavítása azonnali figyelmet igényelnek, ez nem kérdés.

Rengeteg olyan inger ér azonban bennünket a nap során, ami csak sürgősségérzetet kelt. Ilyen lehet például egy ügyfél pánikszerű e-mailje.

Attól, hogy valaki ideges vagy ő sürgősnek vél valamit még nem biztos, hogy azonnal reagálnunk kell.

Érdemes elolvasni ezt a mondatot még egyszer. Mert, ha ezt a tényt tudatosítjuk magunkban, az már önmagában rendkívül felszabadító lehet mentálisan.

Vannak például olyan szolgáltatói szektorok, amikben kimutathatóan magas a kiégés aránya. Ők jellemzően azért merülnek ki teljesen, mert minden ügyfélfeszültséget automatikusan saját sürgősségként kezelnek. Ilyenek jellemzően az ügyfélszolgálat és a helpdesk területe.

A professzionális működés egyik legjellegzetesebb paramétere, hogy képesek vagyunk önmagunk számára teret tartani a lényegi teendőkre.

Ha ezt most könyvelőként olvasod, elsőre furcsának tűnhet, de megéri kísérletezni hasonló mondatokkal:

„Köszönöm a hívásod/leveled. Jelenleg egy holnapi határidős anyagon dolgozom (helyettesítsd be kedvedre), ezt az ügyet legkorábban pénteken tudom teljes figyelemmel átnézni.”

Egy ilyen határmeghúzás nem elutasítás, nem is udvariatlanság. Ez lehet a strukturált működésünk felé vezető út következő mérföldköve.

A másik fontos kategóriát a feladatok kapták, amelyek ’nem sürgősek, viszont hosszú távon fontosak’.

Ide tartozik minden, ami időigényes, például a rendszerezés, automatizálás, ügyfél edukáció, folyamatépítés stb. és a pihenés is.

Amikor nő a nyomás, legtöbben utóbbit hagyjuk el először, pedig hosszú távon éppen annak a rendszeres megléte csökkentené a káoszt. Fontos volna tudatosítanunk, hogy a regeneráció nem luxus és nem jutalom. A pihenés egy idegrendszeri szükségletünk.

A tartósan túlterhelt agy egyre rosszabbul priorizál, bizonyos idő elteltével minden ugyanolyan sürgősnek érződik. Innen pedig már csak egy lépés a kiégés.

A kiégés egyébként sokszor nem drámai összeomlással kezdődik; egyik apró, de annál egyértelműbb jele, hogy tartósan képtelenek vagyunk rendet tenni a saját mentális terünkben. A kiégés (burnout) egy nagyon szerteágazó téma; egy elkövetkezendő írás témája lehet.

Az Eisenhower mátrix másik két csoportját a ’sürgős, de nem fontos’, illetve a ’nem sürgős és nem fontos’ feladatok kapták. Előbbiek esetén a teendő, hogy át tudjuk adni valakinek, ne mi csináljuk meg, utóbbi csoportba tartozó feladatokat pedig teljesen engedjük el. Töröljük bátran a teendő listáról!

Amennyiben ezt a blogot könyvelőként olvasod arra buzdítanálak, hogy használd ki az adódó alkalmat, és lezárva az idei beszámoló szezont még melegében vond le a tanulságokat! Tökéletes alkalom ez arra, hogy megkíséreld átkeretezni a priorizálási szokásaidat.

Ha úgy döntenél, teszel egy kísérletet, itt találod hozzá a sablont. Ennek alapján érdemes felosztani a heti teendő listád.

Érdemes tenni egy próbát; végülis ha a néhai amerikai elnöknek működött, meglehet, hogy nekünk is előnyünkre válik. A tapasztalat birtokában már el tudjuk dönteni, hogy alkalmas-e az eszköz arra, hogy egy nyugalmasabb, professzionálisabb működés kialakításában és fenntartásában legyen a segítségünkre.

Az Eisenhower mátrix évtizedek óta töretlen népszerűséggel bír. Számomra a legfontosabb üzenete az, hogy a hatékony működés nem feltétlen időgazdálkodási kérdés; sokkal inkább a figyelem irányáról szól. Arról, hogy mire reagálunk automatikusan, és milyen teendőkre tartunk fenn tudatosan időt, még azelőtt, hogy probléma keletkezne.

Az időhiány a legtöbbünknek az egyik legégetőbb kérdés. Ez az eszköz abban segíthet, hogy adott időkerettel, de a mostaninál tudatosabb figyelemgazdálkodással többet hozhassunk ki a mindennapjainkból.

…hiszen, ahol emberekkel dolgozunk, ott üzlet és pszichológia egymást formálja.

A kedvezmény, amit nem kommunikálunk, idővel láthatatlanná válik

Takács Szandra — Tue, 05 May 2026 13:56:05 +0000

A szolgáltató vállalkozások egyik gyakori, mégis keveset vitatott buktatója a díj felépítésének kommunikációja. A nem transzparensen kommunikált árazás a közönségben könnyen eredményezheti a “drága szolgáltatás” megítélést. A jelenség a fogadó oldal, vagyis az ügyfél értelmezésében ragadható meg a legkönnyebben. Egy szolgáltatás díja ugyanis nem értelmezhető önállóan, az kizárólag az ügyfél által hozzákapcsolt jelentéshalmazzal együtt kerül kontextusba. A szolgáltatói oldal feladata, hogy ez a jelentéshalmaz minél vonzóbb legyen.

Az azonnali kedvezmény rossz ötlet

Egy kisvállalkozás a tőle telhető legtöbbet megteszi, hogy új ügyfelet szerezzen. A nehezen megnyerhető klienst a vállalkozás nagyon szeretné magáénak, ezért a szolgáltatói oldalon a díj meghatározása gyakran “túlzott jószándékkal”, azaz azonnali kedvezménnyel indul. Kis- és középvállalkozásként természetes, hogy azonnal jó benyomást szeretnénk tenni az ügyfélre, így nem egyszer előfordul, hogy egy olyan plusz szolgáltatást vagy egy olyan kedvezményt kap a friss kliens, ami nem a sztenderd keretrendszer része.

Ilyenkor, már az új együttműködés kezdetén egy úgynevezett “láthatatlan többletérték” jelenik meg a szolgáltatásban, ami a vállalkozói oldalt terheli. Amennyiben ez nem kap valamilyen hangsúlyt és nem válik strukturált elemmé, az hosszú távon könnyen konfliktusokhoz vezethet.

A többletérték különböző szektorokban értelemszerűen eltérően jelenik meg. Egy marketingügynökségnél pl. extra kreatív anyagok kerülhetnek be a kampánykezelésbe, egy tanácsadónál lehet ez plusz konzultáció vagy rendelkezésre állási idő, könyvelő iroda esetén pedig megeshet pl., hogy egy Kft könyvelése mellé a tulajdonos egyéni vállalkozásának könyvelése is bekerül a szolgáltatásba amolyan „ajándékként”. Ez alapvetően rendben van, az viszont korántsincs rendben, ha ez a többletérték nem jelenik meg pl. a számlán külön tételként, azaz nincs valamilyen formán struktúrálva és nem válik a kommunikáció részévé. Emiatt az ügyfél számára idővel a kedvezményes keret válik alapvetéssé és ahogy telnek a hónapok, az évek, az együttműködés stabilizálódik, kb. senki nem emlékszik már a hajdani “ajándékra”. Az ügyfél legalábbis nem fog.

Egy későbbi ponton, nem ritkán az áremeléskor, a kliensen hirtelen ellenállás érzékelhető, hiszen ő drágulást érzékel.

Részben igaza is van.

A helyzet megértéséhez és egy transzparens értékajánlathoz azt szükséges átlátni és láttatni, hogyan épül fel és mitől torzul az szolgáltatási díjunk.

A torzulás több szinten épül fel

A jelenség számos komponens együttes hatásából alakul ki, ami elsőre tűnhet csupán matematikai kérdésnek. Talán ez is magyarázza, hogy sokan miért kerülik az árazás kommunikációját és próbálják megoldani inkább egy írásos árajánlattal az ügyfélszerzést.

Értelmezési szint: az ár több komponensből álló struktúrája az ügyfél fejében nem épül fel teljesen. (például a listaár és a kedvezmény elveszíti különálló jelentését)
Percepciós szint: az ügyfél azt érzékeli, amit rendszeresen lát. A nem kommunikált elemek kiesnek az észlelésből, így a kedvezmény fokozatosan „eltűnik”.
Időhorizont: a folyamat lépésről lépésre, apránként zajlik. A többlet értékből először alapállapot, majd elvárás lesz.
Érzelmi szint: az árváltozás veszteségként jelenik meg, függetlenül attól, hogy valójában egy kedvezmény módosul.
Kommunikációs szint: eltérő narratívák alakulnak ki. A szolgáltató és az ügyfél különböző szemszögből látnak rá ugyanarra a helyzetre.
Rendszerszinten: a kedvezmény nem válik a működés formalizált részévé. Nem dokumentált, nincs visszacsatolva, így nem kerül bele a hosszú távú együttműködés keretrendszerébe.

A többszintű torzulás nehezen megfoghatóvá teszi a helyzetet, pedig ha vállalkozóként egy szalmaszálba bele tudunk kapaszkodni, akkor létezik rá egyszerű megoldása. Íme!

A kedvezmény, mint értelmezési keret

A kedvezményünk önálló értékelemként működik. Jelentést hordoz, és strukturálja az árérzékelést. Látható és rendszeresen megerősített formában stabil referenciapontot alakít ki az ügyfélben, ezért láttatni kell, rendszeresen.

Ebben az esetben a díj már nem egyetlen számként jelenik meg, hanem egy több tényezőből álló, értelmezhető struktúraként. Ez a struktúra képes lesz megtartani a kontextust az együttműködés során.

A szolgáltatásunk értékének strukturált kommunikációja

A szolgáltatásunk, tehát munkánk értékének hatékony kommunikációja rendszerépítési feladat, reputációs hatása óriási.

Ennek csak egy része a szolgáltatási díj, de szinte minden esetben kulcskérdés. Az ár kommunikációjának számos aspektusa létezik, ha ezek közül csak néhányat figyelembe veszünk, már sokat tettünk az előremutató, partneri együttműködésért.

Az árkommunikáció során például a listaár és a kedvezmény egyidejű megjelenítése -ahogy arra már utaltam- létrehoz egy komplex értékkeretet. Az ügyfél így nemcsak a fizetett díjat látja, hanem a munka teljes értékét és az abból kapott engedményt is.
A kedvezmény indoklása kontextust ad. Amikor a kedvezmény például csomaghoz, volumenhez vagy együttműködési feltételekhez kapcsolódik, akkor az feltételessé válik. Ez csökkenti a későbbi jogosultságérzet kialakulását, a jelenben viszont megkülönböztetett hatást biztosít.
Az időbeli vagy működési feltételek rögzítése előre beépíti a változás lehetőségét a rendszerbe. Így a későbbi módosítás nem váratlan eseményként jelenik meg az ügyfélben, hiszen ezt előre elfogadott feltételként rögzítették.
A rendszeres visszacsatolás fenntartja a kedvezmény láthatóságát. Amikor az ügyfél időről időre találkozik a teljes árstruktúrával (például minden egyes kiállított számlán/díjbekérőn/teljesítési igazoláson stb.), a kedvezmény aktív elem marad a gondolkodásában.
Az árváltozás előre bocsátott kommunikációja biztosítja, hogy a módosítás egy meglévő struktúra részeként kerüljön elfogadásra. Vagyis, ha a szerződésed tartalmazza, hogy például évente felülvizsgáljátok az együttműködési kereteket, akkor kisebb meglepetés éri az ügyfeled. Esetleg, ha az első év letelte előtt 1-2 hónappal erről egy automata e-mailt is küldesz neki, akkor van ideje a saját ritmusában az elfogadás szintjére lépni.

Az ár értelmezése minden esetben kialakul az ügyfélben, erre nincs ráhatásunk. Arra azonban van, hogy segítjük őt az árképzésünk strukturált felépülésének megértésében. Ezzel megkönnyítjük a hosszú távú együttműködésünket és csökkentjük az esélyét annak, hogy ügyfelünk saját szűrőjén keresztül, implicit következtetései mentén alakítson ki véleményt a munkánk értékéről.

Érdemes lehet tenni egy próbát a fenti eszközök egyikével, másikával, hiszen általuk az ügyfél vélhetően jóval struktúráltabb működést tapasztal majd annál, mint amit korábban megszokott. Ez pedig nem csak az ő lojalitását, hanem az együttműködésünk olajozottságát is jelentősen képes támogatni.

… hiszen, ahol emberekkel dolgozunk, ott üzlet és pszichológia egymást formálja.