8. A pályázó szakmai tudásának felmérése

Lassan szállóigévé válik, hogy az önéletrajzukban magukat Excelhez értőnek vallók többsége még a számítógépet is alig bírja bekapcsolni, és akkor még hol vannak a képletek? De vajon mire számíthatsz, ha pl. egy főkönyvelőt keresel?

A korrekt válasz, hogy semmi jóra!

Ha megtörtént már veled, hogy a felvételi interjún megnyerő, minden szempontból jónak tűnő jelölt már a próbaidő első hetében megbukott valami nyilvánvaló szakmai apróságon, akkor nem vagy egyedül! Ez sajnos igaz lehet egy asszisztensre, egy raktárosra, és egy gazdasági vezetőre is. 

Találkoztam olyan céggel, ahol a 10 fős raktárból 1 ember volt alkalmas a leltározásra, mert egyedül ő tudott viszonylag hibátlanul számolni.

Ugyanettől a kórtól szenvednek a szoftvercégek is. A magukat C++ fejlesztőnek vallók 50-60%-ának alapvető szakmai hiányosságai vannak, pedig ez az alap programnyelv, amit megtanítanak mindenkinek az egyetemen.

Az ok vajon az iskolarendszer?

Tapasztalataim szerint – és ezzel valószínűleg nem mondok újat – a hivatalos oktatás nem “KÉSZ” munkavállalókat “állít elő”. Biztos tapasztaltad már, hogy egy pályakezdővel mennyit kell foglalkozni, mire önálló és értékes munkát végző kollégává válik.

Ettől függetlenül nem célom a közoktatást kritizálni, de tudomásul kell venni, hogy nem a céged igényeinek megfelelően alakítják ki a képzési tematikájukat, hanem túlságosan az elméletre, ráadásul gyakran a már elavult elméletre összpontosítanak.

Ismersz-e olyan iskolát, ahol “konyhakész” marketingest, értékesítőt, könyvelőt, raktárvezetőt, stb. bocsátanak ki a munkaerő piacra?

Ennek ellenére vannak olyan szakmák, ahol igazán hozzáértővé próbálják tenni a tanulóikat, sőt egészen addig nem is dolgozhatnak önállóan, amíg nem bizonyítják a gyakorlatban a rátermettségüket, és szakmai hozzáértésüket. Oktatási módszereik több ezer éves bevált hagyományokon, alapelveken nyugszanak, és még mindig működőképesek!

Vajon hány szakmában tartják fontosnak, hogy az iskolából kikerülő tanulók évekig tartó gyakorlati képzésen vegyenek részt, mielőtt teljesen önállóan dolgozhatnának?

A legismertebbek az orvosok és az ügyvédek. A gyakorlaton lévő végzetteknek nevük is van, “medikusok” és “ügyvédbojtárok”. Az elméleti képzés után bizony még sok-sok évig a gyakorlatban és egy idősebb, tapasztaltabb kolléga “szárnyai alatt” tanulják meg szakmájuk fogásait, és van olyan medikus, aki a gyakornoksága vége felé már egy szívkatéterezést is el tud egyedül végezni…

A marketingesek, az értékesítők, a pénzügyesek, a könyvelők, a vezetők, a raktárvezetők és még ki tudja hány szakma képzése miért nem így működik?

Jó tanuló, rossz tanuló

Az oktatást egyedül nem tudjuk megreformálni, így nézzük meg, mire kell odafigyelni az állásinterjún. Mivel te is jártál iskolába, ezért tapasztalhattad, hogy tanulótársaid között igencsak drasztikus eltérések voltak a tananyag elsajátításában, így az iskolából kikerülők elméleti tudásában is annyi lyuk van, mint egy óriási ementáli sajtban, miközben a NAV egy ellenőrzés során semmilyen hibát nem néz el, mert a főkönyvelő azon az órán, ahol azt tanították, éppen nem figyelt eléggé…

A munkájukban ez úgy nyilvánul meg, hogy ahol a tudásában a lyuk van, pont ott és akkor fognak hibázni, és bajt okozni. Nem egyszer, nem kétszer, hanem ismétlődően, ráadásul az illető még megmagyarázni sem tudja, miért hibázik, miért nem tud valamit az elvárásoknak megfelelően elvégezni. Ez pedig céged számára igencsak sokba kerül.

Megoldás = szakmai tesztelés

Az első megoldás már az állásinterjú során letesztelni a pályázók szakmai tudását. Nem néhány kérdéssel, hanem alaposan. Ezek lehetnek egyszerű szakmai kérdések, amelyek tudása nélkül valaki egyszerűen nem lehet jó, vagy akár ugyanolyan tudásfelmérő tesztek, mint amit a nyelviskolák végeztetnek a hozzájuk beiratkozókkal.

Egy jelölt számítógépes tudásának felméréséhez odaültetheted a gép elé, majd egy előre kidolgozott listáról mondd neki a feladatokat, amelyeket ott azonnal meg kell, hogy csináljon. Nem az a lényeg, hogy tud-e körleveleket készíteni Word-ben, ha nem tud, akkor mennyi idő alatt jön rá, pl. a súgóból. Ha rutinos Word felhasználó, akkor kb. 5 perc alatt rájön és összerak egy körlevelet. Ha viszont teljes pánik és magyarázkodás van, akkor biztos lehetsz benne, hogy nem egy “Word zsenivel” van dolgod.

Sőt, nyugodtan csináljatok próbanapot is, ahol egy asztalnál ültök, és látod, hogyan könyvel, milyen gyorsan halad, mit kérdez. Hidd el, ez többet ér bármilyen csodatesztnél, mert itt gyorsan eljön az igazság pillanata.

Mit teszel…?

Bármilyen ember felvételénél készíthetsz listát a leggyakoribb szakmai fogásokról, a kritikus helyzetekről. Az interjú során kérdezd meg mindegyiket a pályázótól, hogy ebben és ebben a helyzetben ő mit tenne? 

10 db ilyen “Mit teszel?” típusú kérdés után nem valószínű, hogy lesznek még kétségeid. Érdemes azt is megfigyelni, hogy hogyan reagál az illető a helyzetre:

  • Próbálja leplezni, hogy nem tud valamit?
  • Nyíltan beismeri?
  • Keresi a megoldást, és szeretné tudni, hogy eddig mit nem tudott?
  • Magyarázkodik, mentegetődzik?

Gátlástalanul vizsgáztasd le a pályázókat szakmailag, és ne hagyd magad megnyerő modorral, szimpátiával és egyéb, a valós teljesítmény szempontjából lényegtelen dolgokkal csőbe húzni!

A beosztottak is az olyan vezetőt szeretik, aki szakmailag alaposan tisztában van az alatta lévő területtel, így számukra reális döntéseket tud hozni, nem “vízfejként” működik. Ha nem értesz ahhoz a területhez, amelyhez embert veszel fel, akkor vedd igénybe valaki segítéségét, aki ért hozzá. Lehet ő egy munkatársad, egy ismerősöd vagy akár egy külsős szakértő is, a lényeg, hogy ne sajnáld az óradíját, mert a szakmailag gyenge pályázó felvételén sokkal, de sokkal többet fogsz bukni már az első hónapban!

Ha egy bizonyos munkakörre folyamatosan veszel fel embereket, akkor a külsős szakértővel készíttess egy “szintfelmérő” kérdőívet, és alaposan tanuld meg tőle a helyes válaszokat is.

További nyomós érvek

A pályázók szakmai tesztelése nemcsak azért fontos, hogy tudd, kit vegyél fel, és kit nem? Ennek révén pontos képed lesz annak a pályázónak a szaktudásáról, hiányosságairól is, akit felveszel (ritka a tökéletes ember), ez által tudni fogod, miben kell őt fejleszteni, hogy szakmailag igazán hozzáértővé váljon, és mihamarabb kiemelkedő teljesítményt nyújtson a cégedben.

A béralkunál is kisebb lesz a nyertes jelölt egója, ha kiderül egy-két szakmai hiányossága, neked viszont jobb pozíciód lesz, és nem néhány tízezer forinton fog múlni, hogy fel tudod-e venni vagy sem? 

Végül, akit felveszel, jobban fog tisztelni, ha már az elején azt látja, hogy téged nem lehet olyan könnyen átverni, megvezetni, még pici, finom szakmai csúsztatásokkal sem. Végül is a főnök akkor főnök, ha a beosztottai is annak tekintik…

Összefoglaló

A könyvelőirodák többsége azért nem tud jól teljesítő munkatársakat felvenni, mert eleve nem is a megfelelő embert keresik!

A sikeres könyvelő toborzás a csapat megtervezésénél kezdődik. 

Találatok ( db)