100 milliós árbevétel feletti céget vezetni nem könnyű. Amíg egy 30 milliós egyéni vállalkozás bárki számára könnyen átlátható és irányítható, addig egy 100 milliós már alig, egy 500 milliós cégbe már vezetők is kellenek, meg sok munkatárs, akikkel gyakran több a gond, mint amit egy cégvezető át tud látni és elbír viselni.
Ráadásul egyre több iparágban már nem azon múlik a vállalkozás fejlődése, hogy milyen ügyesen tudnak új vevőket és megrendeléseket szerezni, hanem azon, hogy milyen ügyesen tudnak új munkatársakat szerezni és a jókat megtartani. Pl. a klímaszerelő cégeknél ez már 2019-ben, a covid előtt is így volt, de az építőiparban már kb. minden szakterület esetén általános.
Ha nem hiszel a KSH statisztikákban, akkor legalább a Profession.hu-ra érdemes odafigyelni, amely eléggé független, piaci alapon működő, ezáltal reprezentatívan mutatja, hogy mi a helyzet a munkaerőpiacon:
Vagyis a kereslet a munkavállalók iránt drasztikusan nőtt az utóbbi 14 évben, miközben az ország lakossága meg szépen lassan csökkent. És ezt sok szakmában a munkavállalók is érzik, sőt, egyenesen ki is használják, mivel egyre könnyebben és komolyabb fizetésekért tudnak jó munkahelyet találni! És az infláció ezt még tovább erősíti, nem is beszélve kormányunk új milliós átlagbér terveiről…
Szóval, ha a vállalkozásod nem lesz képes piaci bért fizetni, akkor esélyed sem lesz használható munkavállalókat felvenni. És akkor el is érkeztünk a következő kihíváshoz.
A Magyar Nemzeti Bank 4% körüli inflációt jósolt 2024-re, miközben az átlagos éves béremelkedés már 14,6%! Ez tovább fogja növelni a munkabéreket azokban a munkakörökben, amelyek eddig is hiányszakmának számítottak. Ha viszont a vállalkozásod eddig sem tudta megfizetni a piaci béreket, akkor már most nagy sz…ban vagytok!
Mert itt csak egy kérdés maradt:
Van-e ebből kiút? Lehet-e egyáltalán úgy működtetni egy vállalkozást, hogy a cégvezető-tulajdonos ne menjen ebben tönkre?
Természetesen igen, de ehhez alapjaiban kell újragondolni a céged, nem egy-két probléma megoldása a kiút.
A HR problémák ugyanis legtöbbször csak tünetei egy mélyen meghúzódó struktúrális problémának. Több száz vállalkozás átvilágítása után bátran merem állítani, hogy az esetek többségében mindig ugyanoda lyukadunk ki, mindig ugyanazt az okot találom a problémák mögött, az:
ALACSONY TERMELÉKENYSÉGET!
A termelékenységet az mutatja, hogy a cég összes munkatársa mennyi hozzáadott értéket tud megtermelni együtt. Az egy főre eső hozzáadott értéket nevezzük termelékenységnek, és ez a szám makrogazdaságilag is kimutatható:
A hozzáadott értéket egyszerű kiszámolni: az éves nettó árbevételből le kell vonni az anyag- vagy ELÁBÉ és alvállalkozói költségeket (figyelem: az anyagjellegű rezsi költségeket nem szabad levonni, csak a termeléshez ténylegesen felhasznált anyagot!), ezt el kell osztani a létszámmal és máris megkapjuk a termelékenység értékét.
Ez éles ellentétben van azzal, amit – az ún. vásárlóerő-értéken – a politikusok szeretnek hangoztatni (amely kb. 65%). Ellenben az árucsere forgalomban ugyanannyit fizetünk mi is egy tévéért, mint az osztrákok, viszont egy főre vetítve ők 3,5-szer annyit tudnak venni, mint mi. Szóval az a fránya termelékenység nagyon is fejleszthető még, hiszen vannak, akik sokkal előrébb járnak ebben nálunk, pl. Ausztriában több, mint 3x-os a termelékenység!
A magyar átlag 17,3 millió Ft megtermelt érték/fő is csalóka adat, mert a KKV-k átlaga valójában nagyon alacsony (átlagosan 7-8 M Ft/fő/év, mert 100 fő alatti KKV-knál ritka, hogy a teljes dolgozói létszám megjelenik a statisztikában), a Magyarországon működő multinacionális nagyvállalatok azok, akik felhúzzák az átlagot 17,3 M Ft/fő/év szintre (ők 30 millió felett vannak, az-az hozzák a nemzetközi átlagot!).
Igen jól látod, átlagosan 7-8 M Ft-ból kell kifizetni minden költséget (a béreket is), és még a tulajdonos nyeresége is ebből jön ki. Könnyű kiszámolni: amennyiben a munkatársankénti éves 7 millió Ft-ot csak munkabérre költöd, és rendesen bejelentve teszed mindezt, úgy 343.000 Ft nettó bért tudsz belőle fizetni, amennyiért lassan diákmunkást sem lehet találni, mert ez nem éri el a nettó 2.000 Ft-os órabért sem. És akkor nem marad pénz semmi másra!
Itt a magyarázat arra, hogy a magyar vállalkozások többsége miért nem jelenti be teljesen a munkavállalóit. Egyszerűen fizikailag nem tudná, mert nem jön ki a matek!
A magyarázat viszont téves, miszerint az adók, a multik, a kormány, meg Brüsszel, meg a ki tudja még kicsoda az oka ennek. A számok nem hazudnak: az alacsony termelékenység az oka ennek, aminek pedig az alacsony szervezettség, továbbá a rossz stratégia és üzleti modell.
Ahhoz, hogy minden munkatársadat be tudd 100%-ig jelenteni, és piaci bért is tudj fizetni, minimum 10-15 M Ft/fő/év hozzáadott értéket kell elérnetek! A meglepő pedig az, hogy nem kell hozzá külső tőke, pályázat vagy hitel, kizárólag a szervezettségen és a jó stratégián múlik! Ebben pedig a mesterséges intelligencia nagyon sokat tud segíteni, de mielőtt ebbe belemennék, nézzük meg hogyan lehet a termelékenységet javítani és milyen gondolkodás áll ennek az útjában?
Írhatnék most egy listát, amely azonnal alkalmazható trükköket alkalmaz, de az a helyzet, hogy a termelékenység jelentős növeléséhez rendszerben kell tudnod gondolkozni, nem elég egy-két huszárvágás, vagy egy-két tuti tipp. Olyan ez, mint az autótuning, hiába teszel a motorba +200 lóerőt, ha a futóművet, a fékeket és a gumikat nem fejleszted hozzá, majd az egészet nem hangolod össze, akkor nem sokra mész a +200 lóerővel, maximum könnyebben kicsúszol az első kanyarban, mert szétszaladnak a lóerők.
Egy vállalkozás termelékenysége bizony a cégvezetésnél kezdődik, aminek ugyanúgy vannak szintjei, mint az ipari forradalomnak, amelyben most a 4.-nél, az Ipar 4.0-nál, a digitalizációnál tartunk. Ahogy lépünk egyre feljebb, az egyre fejlettebb cégvezetés szintjére (akárcsak egy videó játékban az egyre nehezebb pályákra), úgy növekszik a termelékenység is. Jelenleg a cégvezetésben is 4 szintet különböztetünk meg, amelyeket részletesen bemutatok a következő leckékben.
Sajnálatos módon a magyar cégvezetők, vállalkozók nagy része még az 1.0-ás szinten működik, amit jól mutat a termelékenységük is (7-8 millió Ft/fő/év), mialatt a 4.0-ás szinten már az európai élbolyba is be lehet jutni (30 millió Ft/fő/év felett), de van olyan ügyfelem, aki 50 milliót tud.
Vagyis egy ilyen hatékonyságú cég már versenyképes tud lenni bárhol a világon (pl. az USA-ban is), és meg tudja fizetni a piacról a legjobb munkatársakat, akikkel természetesen még hatékonyabb tud lenni. Bizony, sokan nem tudják, hogy cégük azért nem tud sikeres lenni export piacokon, mert nem versenyképes, és az ok amiért nem versenyképes, maga az alacsony termelékenység vagy rossz üzleti stratégia.
A következő leckében megmutatom, milyen káros hatással van bármilyen vállalkozásra, ha nem fókuszáltan működik, és a ‘Minden fillért meg kell fogni”, meg a “Nem hagyunk pénzt az asztalon” stratégiát követi.
SBA Group Zrt.
info@cashbook.hu
Adószám: 25566552-2-42
Cégjegyzékszám: 01-10-141041
Cashbook
Támogatás